Az uralkodó nem akarta megvárni a jóslat beteljesedését, parancsot adott, hogy leányát e haladéktalanul szállítsák a Vesta szüzek templomába, hogy ezentúl ott éljen. (Az itt él? papn?knek ugyanis tilos volt férjhez menniük és halálukig sz?zen kellett maradniuk.)
Az intézkedés megkésettnek bizonyult, ugyanis 9 hónap múlva Rea Silvia ikerfiúkat hozott világra. Óriási botrány tört ki.
A templomi szabályzat értelmében Silviát meg kellett volna ölni, de figyelembe vették, hogy a király lánya, így csak kizárták a közösségb?l és hazaküldték az apjához. A jelek szerint tehát Amulius király nem álmodott, valaki megtermékenyítette a leányát. (A történet folytatásából az is kiderül, hogy kicsoda.)
Nehogy a jóslat valóra váljon, a kegyetlen uralkodó odaadta a csecsem?ket, egy h? szolgájának, akiben tökéletesen megbízott, és azt parancsolta, hogy fojtsa ?ket vízbe. Faustinus a királyi nyájak pásztora ezúttal nem teljesítette ura akaratát. Szánalom ébredt benne a védtelen apróságok iránt, elvitte ?ket a saját házába, ahol a felesége szoptatta és fel is nevelte a fiúkat.
Most néhány Kedves Olvasó jogosan vetheti fel a kérdést: a legenda úgy tudja, hogy az ikreket egy n?stény farkas táplálta. Nincs itt valami ellentmondás?
A magyarázatot Titus Lívius történetíró adja meg Róma története cím? m?vében. Eszerint az ?si rómaiak n?stény farkasoknak nevezték a testüket áruló n?ket. Faustinus pásztor felesége korábban ezt a foglalkozást ?zte. Ennyi a legenda alapja.
Miközben mindezek az események zajlottak az ikrek édesanyját személyesen Mars f?isten kereste föl, – aki az én olvasatomban egy f?rangú földönkívüli – és elmondta a királylánynak, hogy ? az apja gyermekeinek. Megnyugtatta, hogy a kicsik jól vannak. ? Én és istentársaim figyelemmel kísérjük sorsukat – ígérte.
Mindez azt mutatja, hogy az ufonauták tudatos kísérletének volt gyümölcse az ikerpár, és sorsuk az Idegenek számára sem volt közömbös.
Amikor Romulus és Remus feln?tt férfiak lettek és nevel?apjuktól megtudták származásuk titkát, beteljesítették a régi jóslatot, és megölték zsarnok nagyapjukat. Alba Longa trónjára a jogos örököst, saját nagybátyjukat helyezték és megismerkedtek édesanyjukkal is.
Maguk pedig önálló várost alapítottak. Romulus személyesen ellen?rizte az építkezés haladását és nagyon meg volt elégedve. Remus azonban kicsinyelte a falakat és megvetése jeléül átugrott rajtuk.
Romulus felfortyant és megölte testvérét. A várost a saját nevér?l nevezte el Rómának. Els? királya is ? lett (uralkodott i.e.753- 716).
Eddig nagyjából ismeretesek az események, Romulus ?halálának? körülményeir?l viszont semmit sem tanultunk az iskolában, pedig igazán megdöbbent? és leny?göz?en érdekes.
Titus Lívius a már említett m?vében így ír err?l: ?Egyszer Romulus király szemlét tartott csapatai fölött a Mars mez?n.
Éppen szekerén állt, és egyszercsak váratlanul felemelte a kezét.
Katonái azt hitték, hogy szólni kíván, de hirtelen rettent? t?zvihar támadt, és a szekér dübörögve emelkedett a legmagasabb felh?k fölé.
Vitézei amíg tudták, szemmel követték ?t, de azután a király egy felh?be került és nem volt többé látható.
Proculus Julius szenátor magyarázta el a döbbent katonáknak, hogy Romulus Qurinius néven az istenek közé emelkedett.
Attól a naptól fogva, Romulust senki nem látta többé a Földön.?
Nem állhatom meg, hogy párhuzamot, ne vonjak, Romulus és Illés próféta története között.
Mindketten ?tüzes szekéren? emelkedtek az egekbe.
Illés elt?nésér?l így ír a Biblia: S történt, amint mentek és beszélgettek, egyszer csak jött egy tüzes szekér, tüzes lovakkal, s elválasztotta ?ket egymástól, aztán Illés a forgószéllel fölment az égbe.
Amikor Elizeus ezt látta, fölkiáltott: ?Atyám, atyám, Izrael szekere és fogata!? S többé nem látta. Akkor fogta ruháját és kettérepesztette.
Majd fölemelte Illés köntösét, amely leesett róla, visszafordult és újra megállt a Jordán partján.?
(Királyok 2. Könyve, 2.11-14.)
Döbbenetes hasonlóság!
Minden jel arra mutat, hogy Romulus és Illés próféta járm?ve sem közönséges szekér volt, hiszen mint a leírásokból világosan látható, ezek a szekerek képesek voltak repülni és a források azt is megemlítik, hogy dübörögve emelkedtek fel.
A modern ember, mindebb?l csak egy következtetést vonhat le, a ?tüzes szekerek? minden valószín?ség szerint ?rhajók voltak!
Érdemes azon is elgondolkodni, hogy amikor Romulusért ?rhajót küld az apja, Mars isten és ? felemeli a kezét, nem azt akarta ?e valakik számára jelezni, hogy indíthatják a járm?vet?
Végkövetkeztetésként megállapíthatjuk: az ?rhajózás nem csupán korunk kiváltsága. A mítoszok és legendák világában még sok érdekes és elgondolkodtató asztronautikára utaló történetet találhatunk.