Home A múlt rejtélyei Spárta elveszett temploma

Spárta elveszett temploma

372
0
Megosztás

Ennek a cikknek az olvasása 4 percig tart

A közelmúltban történt, Spárta melletti ásatások felfedhetik a Mükénei kKltúra spártai palotáját. A 2015 augusztusában talált leletek között szerepelnek kultikus tárgyak, bikafejből kialakított ivókürt és ünnepi célokra készített serleg is.

Az ókori görög palotában, mely tulajdonképpen templomként működött, találunk agyagtáblákon lévő írást is. A tárgyak között vannak még egy kidíszített festmény töredékei, egy kultikus csésze, egy fóka kagylós álattal ábrázolva valamint számos bronzkard. A palotát a 14-dik században porig égették, de fennmaradtak több, lineáris B írást is tartalmazó táblák is. A lineális B írás a legkorábbi írástipus a görög kultúrán belül. Az épület 12 km-re található a mai Spártától. Ez a felfedezés rávilágíthat a titokzatos Mükénei Civilizációra, amely a bronzkorban volt jelen és megmagyarázhatja azt is, miért omlott össze időszámításunk előtt 1200-ban.

A Mükénei Civilizáció időszámításunk előtt 1700-ban virágzott. Ez a társadalom ihletet adott Homérosz eposzainak is, az Iliásznak és az Odüsszeának. A civilizáció maga mögött hagyott gyönyörű templomokat, kincseket rejtő sírokat, lineáris B írást tartalmazó agyagtáblákat, melyet az 1950-es években fejtettek meg.

Miután eltűnt ez a civilizáció, Görögország egy kisebb sötétkorba lépett. Vannak tudósok, akik szerint ebben az időszakban 300 éves aszály sújtotta az országot, míg más tudósok szerint komoly földrengések rázták meg az ott élő társadalmat. Habár a régészek elég sokat tudnak a Mükénei Kultúráról egészen időszámításunk előtt 1200-ig, keveset tudnak az előtte elmúlt évszázadokról.

A leletre először 2009-ben figyeltek fel a régészek, majd akkor megállapították, hogy az egy időszámításunk előtti, a 17-dik századból származó épület volt. Az egész építményt néhány évszázaddal később tűz pusztította el.

A 2015-ben, újabb ásatások során talált romok egy alacsony dombon találhatók egy Spárta melletti sík területen, melyen sok olívafa található. A maradványok valószínűleg irattárként funkcionálhattak egykor. A politikai rendszer adminisztrátorai égetetlen agyagtáblákon tárolhattak itt ideiglenes információt, melyeket aztán újra felhasználtak. 

A tűzvész, amely elpusztította a templomot, megégette a lineáris B írást tartalmazó agyagtáblákat is. A régészek csoportja azonban sikeresen meghatározott néhány épségben maradt információt: ezeken nevek, gazdasági megállapodások adatai, vallási célokból történt felajánlások szerepeltek. Az adatbázis összetétele arra utalt, hogy meglehetősen kifinomult társadalom élt ott egykor, amely sokrétű bürokráciával is rendelkezett.

A maradványok egy részén a régészek festmények töredékeit találták meg, míg egy másik területena már említett vallási,  kidíszített tárgyakat. A maradványok arra is utalnak, hogy Spárta fontos része volt a Mükénei Korszaknak.

A lineáris B írást csak az állami adminisztrációban használták. Ezek alapján talán remény nyílik arra is, hogy a kutatók megtalálják a csarnokot, ahol a görögök ünnepeket tartottak.  A Homéroszi Eposzokból ismert helyeket már felfedezték a kutatók és 2015-ben úgy tűnt, ez volt az utolsó, legnagyobb darabja a kirakósjátéknak.

A palota maradványainál megtalált agyagtáblák arra is késztetik a tudósokat, hogy gondolják át a lineáris B írás kifejlődését. Történészek korábban úgy gondolták, hogy a lineáris B egy máig megfejtetlen szövegből származik, a lineáris A-ból, melyet a Mínoszi Kultúra használt Kréta szigetén.

A Spárta mellett megtalált agyagtáblák 100 évvel idősebbek mint az addig ismert, legidősebbnek vélt agyagtáblák. Annak a ténynek az alapján, hogy a spártai palota mellett volt egy mínoszi település, a kutatóknak át kell gondolniuk, hogy hol volt a pont, ahol a nyelv elterjedt.

LiveScience | paranormal.hu