Home Kriptoidok Szörnyek a tenger mélyén

Szörnyek a tenger mélyén

0

Ennek a cikknek az olvasása 13 percig tart

Mindenki tisztában van vele, hogy a világtengerek mélye, de még a legkisebb tó is rejtegethet rémisztő dolgokat. Gondoljunk csak a hatalmas tintahalakra, amelyeket a legendákban Krakennek neveznek, és a mélységből felbukkanva hatalmas bálnákat, esetleg egész hajókat rántanak magukkal, vagy akár a skóciai Loch-nessi szörny legendájára, amely szintén a víz mélyén rejtőzik. Persze manapság már inkább a modernebb rejtélyek villanyozzák fel az embereket, földönkívüliek mélytengeri bázisai, az UFO vízalatti megfelelője az USO, vagy a mutáns szörnyek. Ezek persze csak legendák, létezésükre igen csekély bizonyíték áll rendelkezésre, legfeljebb egy-egy szemtanú homályos beszámolója. Azonban érdemes szem előtt tartani, hogy minden mesének van valami valóságalapja. Valahonnan indul, valamiért életre kelt a történet.

Fotók és videók áradata

Manapság leginkább fotók és videók számolnak be különleges lények észleléséről, mi azonban most a teljesség igénye nélkül megvizsgálunk néhány esetet. 2012 májusában egy különleges, lebegő lényről készült felvétel került fel az egyik videomegosztó oldalra. A feltöltő semmilyen információt nem tett közzé a felvétel készültének körülményeiről, bár a videó elején még látható feliratozás alapján április 25-én, 1500 méter mélyen készítette egy távirányítású robottengeralattjáró (ROV, remotely operated vehicle). A különleges, alaktalan lény a 9. másodpercnél jelenik meg először, majd a 40. másodperc környékén tér vissza a kamera elé. A videó elején kérdésesnek tűnik, hogy egyáltalán egy élőlényről (vagy annak részéről) van-e szó, vagy pedig valamilyen hulladékról. Különböző blogok és szkeptikus oldalak felvetették a bálnaplacenta lehetőségét, de sokkal inkább úgy tűnt, hogy egy medúzafajról van szó. A mélytengeri élővilággal foglalkozó Deep Sea News szerint is ez volt a legvalószínűbb. Az oldal szerzői szerint a ritka Deepstaria enigmatica faj egyik példányáról lehetett szó, s ezt megerősítette Steven Haddock is, a Monterey Bay Aquarium kutatója. A felvételről a méretek nehezen voltak megbecsülhetők, de a faj leírása alapján az ernyő átméréje körülbelül 60 centiméter.

Egy másik észlelés során már jóval több szemtanú volt a helyszínen. 2016 novemberében ugyanis ijesztő dolgot észleltek az angliai Whitstable kikötőjében. A mólón játszó gyerekek mit sem sejtettek, amikor megpillantottak tőlük alig pár méterre egy hatalmas rákszerű szörnyet. Több járókelő is ordítva próbálta felhívni a figyelmüket a lényre, de ők csak tovább dobálták a kavicsokat a vízbe. A lény azonban észrevette, hogy felfedezték, és sietve elmerült a zavaros vízben. Talán éppen óvatossága miatt nőhetett ekkorára. Viszont nem ez az első alkalom, hogy szokatlan méretű rákot észleltek a környéken. 2014-ben egy légifelvételen fedezték fel a hatalmas lényt, szintén a kikötőben. Tengerbiológus szakemberek szerint a japán tengeri pók az eddig ismert legnagyobb rákféle, a maga 3,7 méteres nagyságával. Azonban ez a méret főleg a hosszú lábainbak köszönhető, maga a teste mindössze csak 40 cm. A 2016 novemberében észlelt lény ennek legalább tízszerese. A szakértők azt mondták, hogy akkora óriási rák mint amit észleltek eddigi ismereteink szerint nem léteznek. Így többen kteéledtek abban, hogy csupán kitalációról van szó.

2017 januárjában pedig egy természetjáró férfi az angliai Lancashire megye egyik tavánál művészi fotókat készített, egy a vízen úszó madártollról. A képekkel a harmóniát, nyugalmat és a természet szépségét próbálta visszaadni. Miután hazatért, és elővette a fotókat, hogy kiválogassa a jobban sikerülteket és egy kis utómunkával feldobja őket, meghűlt az ereiben a vér. Néhány fényképről ugyanis egy bizarr arc bámult rá a víz alól, amit a helyszínen észre sem vett, mert a kompozícióra koncentrált, és a madártollat figyelte. A férfi állítása szerint ilyen szürreális felvételeket még életemben nem láttott. Sokan valamilyen ragadozó tavi szörnyre gyanakodtak, aminek eredetére máig nincs magyarázat.

Átverés vagy sem?

Egy hónappal később, 2013 decemberében az angliai Bristolban fényképezték és filmezték le többen is a medúzához hasonló, erősen fénylő valamit, aminek eredetét többen földönkívülinek vélték. A furcsa jelenség a bristoli kikötő vízében, hamar felkeltve az arra járó emberek figyelmét, akik azonnal filmezni és fényképezni kezdték a leginkább éles kék fénnyel világító lényt. A BBC helyi rádióadója a furcsa lénnyel kapcsolatban megkereste Bristol Aquarium tengerbiológiai múzeum szakértőjét, aki kijelentette: szerinte nem egy medúza vagy tintahal jelent meg a kikötőben ugyanis állításuk szerint nagyon valószínűtlen, hogy medúza bejusson a kikötőbe egy darabban és életben maradjon. A szakértők azon a véleményen voltak, hogy a fények teljesen mesterségesek. Az egyik szemtanú szerint a furcsa világító lény lassan és méltóságteljesen mozgott, majd egyik pillanatról a másikra eltűnt. A Bristol Egyetem biológiatudományi szakának egyik tanára a Bristol Postnak azonban azt mondta: elképzelhető, hogy egy tengeri lény került be a kikötőbe, hozzátéve: több olyan állat is van a tengerekben, amelyek képesek fényt kibocsájtani. Steve Simpson szerint lehet, hogy a viharos tenger erős áradásai vitték be a kikötőbe a tengerről ezt a valamit. Szerinte lehet, hogy tényleg egy medúza, vagy egy tengeri szalpa volt a világító lény. Természetesen az is valószínű, hogy egy átverésről volt szó aminek lehetőségét Simpson sem zárta ki. Ha viszont – mint ahogy azt egy másik szemtanú mondta – ha ez egy átverés volt, akkor valaki nagyon sok időt és energiát ölt bele, mert nagyon kidolgozottra sikerült. Végül kiderült, hogy mégiscsak átverésről volt szó: az átverést egy brit tévétársaság találta ki, céljuk pedig kifejezetten a megtévesztés volt, egy olyan műsorhoz, amiben hihetetlen dolgokat próbálnak valósként beállítani.

Azonban nem minden eset átverés, vagy legalábbis nem mondható el egyértelműen, hogy az lenne. 2014 októberében egy hatalmas, busz méretű rákot észleltek alig néhány méterre az angliai kikötőváros, Whitstable Read partjától. Sokak szerint a jelenség olyan volt, akár egy horrorfilmben. A halászok csónakjai szabályosan eltörpültek a tengeri szörnyeteg mellett, amit a brit média Rákzillának keresztelt el (Godzillára utalva). A lény egy tarisznyarákra hasonlított, ami igen gyakori a brit vizekben, de normális esetben legfeljebb 25 centiméteresre nő. Ez a példány azonban, ami a képen látható, 15 méteres volt. Már, ha igaz, mert sok szakértő szerint a lényről készült fotó egyszerűen hamisítvány. A kétkedők szerint ez valami vicc lehetett, de legjobb esetben is csak egy véletlenül így alakult homokpad, amit a víz formált. Nem értett egyet velük Quinton Winter, aki furcsa szerzetek, szokatlan jelenségek képeit gyűjti. Ő azt állította, hogy saját szemével is sikerült megfigyelnie a szörnyet a part közelében, amikor felkereste a kikötőt. Üvegesen üres tekintetű, kocsányos szemei voltak, vadul forgott. Úgy gondolta, hogy egy roppant nagy rák volt hatalmas karmokkal lehetett. Itt nem mondható el egyértelműen, hogy átverés lett volna a lény.

Van valami a tenger mélyén

2014 februárjában az orosz sajtóban olyan szenzációs hírek jelentek meg, hogy az Orosz Tudományos Akadémia távol-keleti részlegének kutatói gigantikus méretekkel rendelkező, mindeddig ismeretlen lényt találtak. A Klaveszin-1R pilóta nélküli tengeralattjáró szokatlan mozgást észlelt 1,5 kilométer mélyen, a fenék objektumainak megfigyelése során. Először úgy gondolták a kutatók, hogy a szerkezet egy hatalmas halrajt észlelt, de tévedtek. Az ismeretlen objektum egy hatalmas méretű lény, mely pár pillanattal később megtámadta a víz alatti szerkezetet és rángatni kezdte. Amikor a Klaveszin-1R-t a felszínre hozták, a kutatók több horpadást és karcolást fedeztek föl a testén. Milyen lény hagyhatta ezeket a nyomokat, és miért támadta meg a szerkezetet? A választ keresve az Oroszország Hangja Dmitrij Iszonkin zoológushoz fordult, aki elmondta hogy óvatos lenne az ilyen hírekkel mert mindenféle bizonyíték nélkül, amit a kutatók fel tudnának mutatni, csupán üres, tárgytalan beszélgetést lehet folytatni. Elvégre a Klaveszin-1R akkor is szerezhette sérüléseit, amikor mondjuk egy fenéken lévő objektummal ütközött. Dmitrij Iszonkin biztos volt benne, amennyiben ez megtörtént, akkor a szerkezeten, a sérülések helyén a támadó lény szöveteinek darabjaira, vagy, amennyiben egy víz alatti szikláról van szó, akkor annak szervtelen darabjaira kellett volna, hogy bukkanjanak. Nem zárta viszont ki, hogy az Északi-sark mély vizeiben új életformára bukkanjunk. Ez teljes mértékben lehetséges. Hogy valójában mi történt és kire, mire bukkantak az orosz kutatók, egyelőre nem tudni. Ugyanakkor reméljük, hogy valóban egy új faj felfedezésének küszöbén állunk.

2016 júliusában a Nautilus expedíció kutatói a kaliforniai Csatorna-szigetekénél találtak egy rejtélyes teremtményt a tengerfenéken. Voltak, akik úgy vélték, hogy a kör alakú, lila színben fénylő valami egy földönkívüli tojás, vagy egy új pokémon-faj lehet, de sokkal valószínűbbnek tűnt, hogy valójában egy eddig ismeretlen puhatestű tengeri élőlény került elő. A kutatóknak igazából fogalmuk se volt arról, mit találhattak. A lila dolog mibenléte rajtuk kívül egy rákot is érdekelt. Oda is ment hozzá, hogy szemügyre vegye, majd nem mindennapi bátorságról tanúbizonyságot téve testközeli kontaktusba került vele. Miután távozott, a kutatók egy porszívószerű eszközzel gyűjtötték be az élőlényt, hogy a laboratóriumban alaposabb vizsgálatnak vessék alá. Eközben elméletek születtek az élőlény eredetével kapcsolatban. Az egyik szerint az élőlény a tojásrakó egy tojásrakó, földönkívüli faj lehetett. Egy másik vélekedés pedig eddig ismeretlen lényt sejtett a háttérben. A mintavételt követően elkezdett kinyílni, megmutatva, hogy két külön lebenye volt. Egy darabig még biztosan nem fogjuk megtudni, hogy mi lehet. A tudósok számára évekbe telhet, mire megállapítják, hogy egy új fajhoz tartozik-e.

Földünk 70 százalékát víz borítja. Bár a műholdjaink már ezt is feltérképezték, mégis minduntalan érdekes dolgokra bukkanhat, aki veszi a fáradtságot, hogy tüzetesebben átvizsgáljon olyan helyeket, amerre a madár sem jár. Vladimir Azhazha, korábbi haditengerészeti tiszt és híres orosz UFO kutató szerint az UFO észlelések ötven százaléka az óceánokhoz kapcsolódik. Ami, ha bele gondolunk, nem meglepő, hiszen Földünk felszínéből 361 millió km -t fed le vízfelület, ez az összterület 70,8%-a.
Ennek több mint a fele 3000 méternél mélyebb. Ilyen hatalmas térségen, a vastag vízréteg álcája alatt pedig szinte bármit el lehet rejteni. Az ott élő hatalmas mélytengeri élőlényekről nem is szólva, amelyekkel eddig legfeljebb csak a babonás tengerészek rémtörténeteiben találkozhattunk. Az orosz ufológus megállapítására, és a józan logikára alapozva, könnyen kijelenthető, hogy a földönkívüliek előszeretettel rejtőzködnek az óceánok mélyén létesített bázisokon. Ezt számos tengeri észlelés és a műholdas felvételeken sorra felbukkanó rejtélyes struktúrák is alátámasztják. Legalábbbis az ufológusok szerint.

2017 januárjában ismét valami különöset vettek észre a tengerben a Google Earth műholdas felvételein a Közép-amerikai El Salvador Meanguera nevű szigetének déli csücskénél. Jól látható volt, amint egy furcsa, ismeretlen tárgy hatalmas hullámokat generált maga körül. A kutatók szerint ez egy természetes tengeri jelenség volt, de sokan ezt nem hitték el. Hiszen miféle természes dolog hozhat létre ilyen furcsa hullámokat a tökéletesen nyugodt óceánon? Valami különösnek kellett ott lennie, ami előidézte a mozgásra utaló hullámformákat. A mai napig is folyik vita folyik arról, hogy ez egy valóban természeti jelenség volt, egy hatalmas, ismeretlen tengeri élőlény vagy egy UFO, amint elhagyja az óceánt, esetleg lemerül benne. A Google Earth koordináták: 13 ° 9 38.34 N 87 ° 42 26.38 W, és a Google Maps pozíció.

Amikor a szörny felszínre kerül

Van azonban olyan eset, amikor a lényt ki is fogják és nem kell megelégednünk azzal, hogy eltűnik a kamera képén. 2013 novemberében soha nem látott tengeri állatot fogott egy halász Malajzia közelében a Dél-Kínai tengerben. A bizarr külsejű halról azóta senki nem tudta, micsoda. A rejtélyes halnak hatalmas feje volt, különleges formája, és tüskés pikkelyek borították. A szájánál két lándzsaszerű tüske volt. A halász, aki kifogta, még soha nem látott ilyen teremtményt, és kiderült, hogy a helyiek közül senki nem találkozott még a bizarr külsejű rejtélyes hallal, így aztán fogalmuk sem volt, mi lehetett. Az akkor 43 éves halász, Sapar Mansor hazavitte a különleges zsákmányt a feleségének, de úgy döntöttek, a hal nem a vacsoraasztalon végzi, ahová eredetileg szánták, hanem kiszárították és megőrizték.

Ripost | Origo | 24.hu | Borsonline | Velvet | Lothar Dieterich képe a Pixabay -en