Tag: pólusváltás

Közeleg a földi mágneses pólusok cseréje

dipole_small.jpgTöbb százezer éve késik a Föld mágneses pólusainak helycseréje, ezért a tudósok arra számítanak, hogy ez hamarosan megtörténik. A több ezer éven át tartó folyamatot egy többpólusú, kaotikus idõszak elõzi meg, és egy elmélet szerint ez néhány évszázadon belül bekövetkezhet.

A Mars kutatása nemcsak arra jó, hogy megismerjük a távoli bolygó múltját, hanem arra is, hogy következtetni tudjunk a Föld jövõjére. Egy dolog védi meg a Földet attól, hogy élettelen kõgolyóvá váljon: a mágneses tér, ami eltéríti az ûrbõl érkezõ halálos sugárzást. A tudósok attól tartanak, hogy a mágneses mezõ sérülékenyebb, mint azt korábban gondolták, és a kozmikus védõpajzs akár ötszáz élven belül eltûnhet, miközben áthelyezõdnek a pólusok.

Eszkimók beszámolója a póluseltolódásról

eskimo.jpgEgy olyan videó fûzõdik korábbi cikkünkhöz, mely a szkeptikusokat is meg kellene gyõznie, hogy milyen mélyen benne vagyunk már a pólusváltás folyamatába. A beszámoló azt mutatja, hogy a “mûvelt” emberiség mennyire vak, mennyire a tudományosnak mondott tekintélyeinek hisz még az utolsó pillanatig is, akik pedig a politikusokkal egyetemben legtöbbször csak hazudoznak nekik – pedig a természeti népek a változások mélységét és drámaiságát már évtizedek óta érzékelik!

A videó nagyon sok ingadozó szkeptikusnak nyithatja fel a szemét, mert alighanem kulcsfontosságú lehet. Az eszkimók állítása szerint nem csak a Nap helyzete változott meg évtizedek alatt, hanem a csillagok is.

Földrengések: a közelgõ pólusváltás elõjátéka?

foldr2.jpgPersze mindent bele lehet magyarázni – mondanák a szkeptikusok. Hiszen könnyû mindenre ráfogni 2012-t. De az a tény, hogy 25 éve nem volt Magyarországon ilye erõs földrengés, ráadásul mostanában gyakoriak az országban az enyhe rengések, elgondolkodtathatja az embert.

A Richter-skála szerint 4,8-as erejû földrengés volt oroszlányi epicentrummal szombat délután. Budapesten, Pécsen és Pozsonyban is érezni lehetett a hatását, bár személyi sérülés nem történt, kisebb épületkárok igen. Évente nagyjából hatezer olyan földrengés van a világon, ami a 0-10 közötti értékeket használó Richter-skála a 4-5 közötti tartományába esik (a 2-es alatti rengések csak géppel mérhetõk, 9-es fölötti átlag húszévente egyszer fordul elõ). A mostani 4,8-as rengés tehát nem számít erõsnek ? bár mivel a skála logaritmikus, vagyis a 4-es és az 5-ös között tízszeres a rengés energiájának különbsége, a 4,8-as már elég jelentõs ? amit jelez az is, hogy sem személyi sérülést, sem komolyabb épületkárokat nem okozott, és a gyárakban, üzemekben sem keletkeztek technológiai károk.