Home Cikkek Támadtak az idegenek, vagy…?

Támadtak az idegenek, vagy…?

1087
0
Megosztás

Ennek a cikknek az olvasása 4 percig tart

A negyvenes évek végén, az ötvenes évek első felében valóságos UFO láz söpört végig nemcsak az Egyesült Államokon, hanem más földrészeken is. Mi, magyarok ebből nem sokat tudhattunk, legfeljebb a Szabad Európa szórványos és meglehetősen bizonytalan hangnemű beszámolóiból szerezhettek tudomást az érdeklődők.

Állítólag ekkoriban történt a híres roswelli eset is, amelynek során a források szerint lezuhant egy ufó az USA déli részén, és abban halott, idegen űrhajósokat is találtak. Az ügy igazi részleteit a híres-hírhedt “boncolásos film” (1995) ellenére sem hozták nyilvánosságra mind a mai napig. Pedig nagyon valószínűnek látszik, hogy ott valami történt.

Tény, hogy az ufók bekerültek a köztudatba, s már világszerte kezdtek számolni velük. Akkor is, ha sokfelé tagadták létezésüket, miközben titokban katonai szakértők és mások különféle stábot hoztak létre kutatásukra. Minden nagyhatalom vizsgálta a kérdést, és ami még fontosabb: szüntelenül gyűjtötte az adatokat. Csak a hetvenes években derült ki, hogy az angolok, franciák, oroszok, amerikaiak (és minden bizonnyal a kínaiak is) folyamatosan figyelték az eseményeket, és a titkosszolgálatok hatalmas adatgyűjtő munkát végeztek.

Voltak összeütközések is ez időben. A szakirodalom máig példaértékűnek tartja Thomas Mantell százados esetét. A huszonöt éves katonai pilótát 1948. január 7-én kora délután a kis kentuckyi város katonai repülöteréről küldték fel, nézze már meg közelebbről is azokat a fura “repülő csészealjakat”, amelyeket a radar jelez. Fényözönt árasztó ufók szálltak arra. Mivel a jelenséget Fort Knox, az Egyesült Államok szigorúan őrzött kincstára közelében tapasztalták, volt ok a nyugtalanságra. Egyes túlbuzgó katonai jelentésírók szerint az ufók nyolcvanméteres átmérőjűek voltak, és “nyilvánvalóan a Szovjetunióból származtak”.

Négy vadászgép szállt fel azonnal, Mantell vette észre elsőként a keresett tárgyat, és feléje repült. Tízezer láb magasságnál is feljebb szállt és rádión jelentette, mit lát. Hetven méter átmérőjű, tengelye körül forgó gömb – vagy lapított gömb – alakú testet említett, 15 óra 11 perckor. Aztán a diszkosz szót használta. Pilótatársa is látta a tárgyat, és jelentette, hogy lefotózza.

A harmadik pilóta is jelezte, hogy látta a tárgyat. Mantell közölte a földi irányítással, hogy közelebb akar menni hozzá, és “a gépem legalább kétszer gyorsabban repül, tehát mindenképpen utol fogom érni!” Ekkor már több mint tizenegyezer méter magasan szállt mindenki, de Mantell még feljebb igyekezett. Az ismeretlen tárgy vörös, narancsvörös színben pompázott. Amikor Mantell már csak háromszázötven méterre volt tőle – ezt odalent is látták a radaron -, az ufó távolodni igyekezett (szándékosan nem használom a “menekül” kifejezést, hiszen a földi vadászgéptől aligha kellett tartania. Inkább csak el akarta kerülni a találkozást). Mantell jelezte, hogy a tárgy negyvenöt fokos szögben, igen meredeken felfelé repül. A másik pilóta is látta a fogócskát, így leszólt a toronynak: “már csak néhány méter, és utoléri…!” 15.18-kor Mantell még azt jelentette, hogy a tárgy gigantikus méretű és hihetetlenül tud gyorsulni.

Egyes források itt azt közlik, hogy ekkor Mantell eltűnt a felhőkben. Manapság, amikor éppen tizenegyezer méteres magasságban szállnak az utasszállító gépek, mindenki akár naponta meggyőződhet róla, hogy abban a magasságban már nincsenek felhők. Lehet, hogy a gép csak a többi pilóta szeme elől tűnt el, esetleg az ufó által kibocsátott fénycsóvában veszett nyoma? Ez csak feltételezés.

A rádiókapcsolat megszakadt, és több mint egy órán keresztül nem tudták, mi történt Mantell századossal. 16 óra után Madisontól 130 mérföldre vadászgép roncsaira bukkantak. Olyan erős robbanás tépte szét a gépet, hogy a pilóta testéből semmi nem maradt!

Máig nem derült ki, hogy valójában mi történt. Azóta sem tettek közzé egyetlen elemző vagy alaposan leíró jelentést. A források is ellentmondásosak. Hol azt írják, hogy a vadászgép az ufó által ionizált levegőbe kerülve esett szét öklömnyi darabokra, hol meg azt, hogy valamilyen félelmetes fegyvert vetett be az idegen hatalom a túlságosan is kíváncsi pilóta ellen. Állítólag a roncsok minden darabja úgy át volt lyuggatva mikroszkopikus nyílásokkal, akár a szita. Azon mindenesetre elgondolkozhatunk: Mi oka lehet, hogy a hatóságok mindmáig hallgatnak az ügyről…?

Nemere István