Home Tudomány és technológia Tele a világűr szellemszerű gyűrűkkel és nem találják rá a magyarázatot

Tele a világűr szellemszerű gyűrűkkel és nem találják rá a magyarázatot

0

A csillagászok már régóta próbálják megmagyarázni az úgynevezett szellemszerű gyűrűk mibenlétét az űrben. A közelmúltban Prof. Ray Norris (School of Science at Western Sydney University) foglalkozott a témával részletesebben.

A jelenséget 2019 szeptemberében vette észre Anna Kapinska csillagász, aki nem tudta meghatározni, milyen kategóriába tartoznak ezek a gyűrűk. Ezek az objektumok rádiójeleket sugároznak és gyűrűszerűen állnak az űrben, mintha csak füstből lennének. Később Anns és Ray egy másik kollégája, Emil Lenc szintén észrevett egy hasonló, még furcsább képződményt.

Ekkor a csillagászok jobban szemügyre vették a tárgyakat egy teljesen új technológiával készült teleszkóppal (Australian Square Kilometre Array Pathfinder (ASKAP)).

Ez a teleszkóp az űr olyan részeit vizsgálja, melyeket más teleszkópok azelőtt soha. Ray évekkel korábban hangoztatta is, hogy biztosan fogja érni őket meglepetés.

A keresgélés során még több hasonló objektumra bukkantak, melyeket különös kvazárszerű gyűrűknek neveztek el. A kvazár vagy rádióforrás egy csillagszerű képződmény, amely rádiójeleket bocsát ki. A kérdés persze továbbra is fennáll: mik lehetnek ezek?

A kutatók először arra gyankodtak, hogy szoftverhibáról lehet szó, de hamar rájöttek, hogy az nem lehet, mert más teleszkópok is észlelik őket. Így aztán jöttek a további kérdések: milyen nagyok lehetnek? Mennyire vannak közel?

A helyzet furcsaságát az adja, hogy a látható színképtartományban nem látunk semmit, csak a rádiótartományban. A rádiójeleket feltehetőleg elektronfelhők okozzák de vajon miért nem lehet őket látni a látható tartományban?

A kérdést talán nem úgy kellene feltenni, hogy mik lehetnek ezek az objektumok, hanem hogy mik nem.

Lehetnek-e szupernóva maradványok, azaz egy csillag maradványai, melyek a csillag felrobbanása után keletkeztek? Ez nem valószínű, mert messze vannak a galaxisunk legtöbb csillagától és túl sok van belőlük.

Lehetnek-e rádiójelekből álló gyűrűk, melyeket rádiókitörések okoznak csillagképződések során? Ez megintcsak nem valószínű, mert látunk olyan létező galaxisokat, melyekben csillagképződés megy végbe.

Lehetnek-e óriási rádiósugárzások, melyeket rádiógalaxisokban figyelhetünk meg olykor? Ezeket elektronok okozzák ahogy fekete lyukak környezetéből lövellnek ki. Szintén nem valószínű, mert ezeknek az objektumoknak meghatározott gyűrű alakja van, nem pedig szabálytalan felhő, ami jellemző a rádiógalaxisokra.

Lehetnek-e Einstein gyűrűk? Ezek a gyűrűk akkor képződnek amikor egy távoli galaxisban lévő rádióhullámok elhajlanak galaxis klaszterek gravitációs mezeje miatt. Ez sem lehet igaz. A gyűrűk túl szimmetrikusak és nem látunk klasztereket a közepükön.

Úgy tűnik tehát, hogy a titokzatos szellemgyűrűk elérnek mindazon jelenségektől, melyeket ismerünk.

De ez is csak egyetlen rejtély a sok közül. Pédául nem tudjuk azt se, mi okoz egy bizonyos óriási lökéshullámot, melyet már korábban észleltek a csillagászok. Az egyik magyarázat szerint valamilyen robbanásból jöhet egy távoli galaxisból. Lehet, hogy rádiókitörések, neutroncsillagok vagy fekete lyukak összeütközése okozza, amely gravitációs hullámokat hoz létre.

A szellemgyűrűkre vannak alternatív magyarázatok is: két orosz tudós szerint féreglyukak bejáratáról lehet szó.

Eddig körülbelül ezer szellemgyűrűt fedeztek fel és a keresés tovább folytatódik.

Az is problémát jelent, hogy a szellemgyűrűk nagyon halványak és nehéz megtaláni őket. De a kutatók reménykednek abban, hogy előbb-utóbb sikerül megoldaniuk a rejtélyt.

Ray szerint ritka eset, de előfordul, hogy valami egészen újra bukkannak. Ilyenkor a kutatók meppróbálják kitalálni, miről lehet szó.

A kérdés tehát, hogy egy új jelenséggel állunk szemben vagy valami olyen ez, amit már ismerünk, csak más formában jelenik meg előttünk? És ha mégis új dologról lenne szó, az mennyiben fogja megváltoztatni az univerzumról alkotott képünket?

A képet készítette: Barbel Koribalski / ASKAP