Home Cikkek Természetfölötti jelenségek 5. rész

Természetfölötti jelenségek 5. rész

260
0
Megosztás
Elérkeztünk a sorozat egy megint csak érdekes témájához, a kísértetekhez. Megállapíthatjuk, hogy kísértetek azóta léteznek, amióta az emberben tudatosult a halál fogalma. A testnélküliség, a megsemmisülés elfogadása természetes úton vezetett a túlvilági létbe vetett hitbe. Innen aztán egyetlen lépés csupán a hiedelmek kialakulása: a halottak visszatérnek az élők közé. Ki jó szándékkal, ki akadályozásképpen.

Az egyiptomiak szerint a lélek, a “ka” egy ideig még azon a környéken marad, ahol a test meghalt. Amikor pedig eltávozott, néha visszatér, mint “khu”. A “ká”-nak nincs látható formája, de a ma ismert kísértet néha áttetszőnek, néha tömörnek tűnik, alakja pedig mindig az elhunytéval megegyező.
A felvilágosodás koráig görög és római írások is jegyeztek kísértetekről szóló históriákat, de az európai irodalom is tanúsítja a hitet ilyenfajta paranormalitásban. A látomások általában nem ártalmasak, ám olykor ijesztőek. Elképesztően sok ember látott már szellemet, vagy érezte közelségét, így nem elhanyagolható téma ez. Kereshetünk különféle ésszerű magyarázatot, mint megoldást. Bár elég nehéz, amikor például a kísértet annak a személynek a halálát jelenti be, akihez hasonlít.
 1
Számtalan esetben jelenik meg szellem például fotókon. A fényképezés pillanatában még nincs jelen, viszont előhívása után bizony látható. Háziállatok, a család elhunyt kutyája, vagy macskája. Fellelhetők olyan képek, ahol a kerti asztal körül fényképezkedő család előtt, rég halott kutyájuk pózol. De kísértetnek ott van a londoni metró. Emlékszem egy hátborzongató esetre. A pontos történet már nincs előttem, de nagy vonalakban elmesélem nektek ami eszembe jut. Késő éjjel volt már, amikor egy őr a londoni metró egyik állomásán járőrözött. Feltűnt neki egy férfi, amint ácsorog az egyik ráccsal elzárt terület előtt. Az őr megkérdezte, hogy miként került a bezárt területre, mire a férfi nem válaszolt. Az őr ekkor elindult kulcsaiért, hogy kiengedje a bennrekedő embert, de mire visszaért hűlt helyét találta. Másnap derült ki, hogy a férfi, egy ott a metróban nem olyan rég meggyilkolt énekes. Hát valahogy így történt, de az eset tényleg rendkívüli. Gondoljunk csak bele, ha velünk történne hasonló. Egyébként jut eszembe, ha esetleg van élményetek, vagy kedvet kaptok a cikkekkel kapcsolatban, vagy akár más témában társalogni, nyugodtan megtehetitek lent a hozzászólás rovatban.
Folytatom. A kísértetek közölhetnek is velünk. Nagyon jó példaként szolgál egy világot megrendítő hír, a Greenbrier Ghost esete. Talán az egyetlen olyan történet, melyben szellem vallomására alapozva ítéltek el egy embert.

2 

Az 1800-as években, pontosabban 1895-ben járunk az Egyesült Államok Nyugat Virginia államában, ahová Zona Heaster Shue és férje munka reményében költöztek. A férj, mint kovács, Zona pedig a boltban kapott munkát. A fiatal pár békésen élt, de csak egy rövid ideig, mert 1897 január 23.-án megtalálták Zona holttestét az emeletre vezető lépcső aljában. Egy fiú lelt rá, aki nyomban orvoshoz fordult segítségért. De mire az kiért a helyszínre, egy óra is eltelt közben. Az eset furcsasága abban rejlik, hogy mire a halottkém megérkezett, a férj felcipelte feleségét az emeleti szobába, átöltöztette, majd annak fejét az ölében tartva vigasztalanul zokogott. Így várva a segítséget. Dr. Knapp, a halottkém, többször is megpróbálta kiszabadítani a férj kezei közül Zona testét, hogy kideríthesse a lány halálának okát, de Shue olyan hevesen reagált és tiltakozott, hogy inkább megelégedett azzal az adattal, miszerint Zona nyakán zúzódások vannak, ami szerint a lány leeshetett a lépcsőn. Tovább bonyolítja a helyzetet a virrasztás időszaka, amikor is a férj mindkét oldalról kitámasztotta halott felesége fejét a nyitott koporsóban, mondván így kényelmesebb Zona-nak.
 3
…Zona-t január 24-én eltemették. Anyja heteken keresztül imádkozott lányáért, ő hitt abban, hogy Zona halálát férje okozta.
Négy hétig tartó reménytelenség után, egy napnak éjjelén Mary Jane Heaster megébredt. Felült ágyában, és vele szemben a szoba másik végében Zona alakja kezdett kibontakozni. Amikor megjelent fagyossá vált a levegő. Anyját szólította, majd elmondta neki, hogy Shue egy kegyetlen ember, aki bántalmazta őt, és eltörte a nyakát. Ennek bizonyítására a szellem addig fordította a fejét, mígnem hátrafelé nem nézett.
Mary Jane Heaster órákon keresztül győzködte az ügyészt, hogy lánya testét exhumálják, mert biztos volt benne, hogy gyilkosság áldozata lett. Végül is a boncolás három órát vett igénybe. A jelentés március 9-én bebizonyította, hogy Zona nyaka és légcsöve is eltört. A torkán ujjak nyomai voltak, és biztosra vették, hogy fuldokolt. Nyaka első és második csigolyája kificamodott, szalagok szakadtak és repedtek szét.
Shue-t, a férjet letartóztatták; a vád gyilkosság, brutálisan megölte a feleségét. Később, 1897 július 11-én pedig kimondták az ítéletet: életfogytiglani börtönbüntetés. Három év múlva egy ismeretlen járvány végzett vele a Nyugat Virginiai Állami Fegyházban. Zona szellemét soha többé nem látta senki.
A történet tanulságos, és azt hiszem meggondolandó a szellemekbe vetett hitünk is. A létezés, az elutasítás, minden ember saját eszméin alapul, de ne feledjük, hogy halálunk után testünk 21 grammal lesz könnyebb.
“Az anyag világát egy szellemvilág tartja egyensúlyban” Cornelius Agrippa 1530.
Ha érdekesnek tartjátok a Természetfölötti jelenségekkel foglalkozó sorozatomat, tartsatok velem a jövőhéten is!