A Guatemala északi részén található Tikal Közép-Amerika egyik legrejtélyesebb romvárosa. Az ie. 900 körül alapított ?si maja település 16 négyzetkilométernyi területén fénykorában mintegy háromezer épület állhatott, lakóinak száma pedig 20-30 ezer lehetett. Ám az áthatolhatatlan dzsungel övezte városban sem folyó, sem állóvíz nincs. Mivel vizet a több mint negyven kilométerre fekv? Petén Itza-tóból kellett hozni, kés?bb tíz víztározót alakítottak ki, s ezeket egy gigantikus csatornarendszerrel kötötték össze. A hajdan oly fenséges város még romjaiban is a maja civilizáció csúcspontját képviseli, s a maja építészet jó néhány páratlan remekét ?rzi. Tikalban a II. évezred elejére lakóházak, paloták, szentélyek, gazdasági épületek százai készültek el. Napjainkban egyedül piramisból, illetve piramismaradványból hatvanat tartanak nyilván.
Valamennyi korai civilizációval kapcsolatban önkéntelenül is felvet?dik a kérdés: mi céljuk volt a monumentális építkezésekkel? Vajon miért emelték Tikal sokszor 70 méteres magasságot is elér?, meredek építményeit? Az uralkodók személyes dics?ségét szolgálták, nekik állítottak haláluk után is személyes emléket? Talán obszervatóriumként vagy különböz? gondolkodási irányzatok iskoláiként m?ködtek? Akkor viszont minek bel?lük ilyen sok ezen a kis területen? Ismeretes, hogy több indián nép, köztük a maják is döbbenetes emberáldozatokat mutattak be. A piramisok mégsem szolgálhattak áldozati helyül, ugyanis az ?si Tikalt akkor már régen elhagyták lakói. Az sem valószín?, hogy az uralkodócsaládok emlékm?veivel állunk szemben, mivel több piramist építettek egy id?ben. Ráadásul Tikal régi piramisain nem található ennek írásos nyoma.
Jogosan merülhet fel a kérdés: vajon milyen kényszerít? körülmény miatt kezdték el a maják Tikal építését egy ilyen vízt?l távoli helyen, s miért emelték a hatalmas templomokat? A talány megoldásához egy, a hollandiai Leyden városka múzeumában ?rzött kis k?lapocska vezethet el. Ebbe egy ismeretlen név után a következ?ket vésték be maja írással: ?ide ereszkedett le a tikali égi család eme uralkodója? De miféle égi uralkodóról lehet szó a szövegben? Számtalan maja mítosz és legenda tudósít arról, hogy hajdanán hatalmas, emberhez hasonló lények látogattak meg bennünket. Jó néhány indián mondában szerepelnek a nagy fehér istenek, akik évszázadokkal ezel?tt többször is jártak közöttük, hogy megtanítsák ?ket a földm?velésre, majd t?zes?ben távoztak az égbe. Kés?bb azok a helyek, ahol az istenek megjelentek, rövid id?n belül zarándokközpontokká váltak. Szent helyek keletkeztek, ahol a szemtanúk és az ?ket követ? generációk oltárokat és templomokat emeltek az égi tanítómesterek emlékére. Minden bizonnyal így történt ez Tikal esetében is!
Lehetséges, hogy a papok ezeken az ?serd?b?l kiemelked? magaslatokon várták égi tanítómestereiket, akik megtanították ?ket írni, asztronómiai és matematikai ismereteket közöltek velük? Talán azért emelték a templomokat és a piramisokat, hogy az idegeneket megfelelel?en ünnepélyes keretek között tudják levezetni az egyszer? emberek közé? Ennek a lehet?ségnek nem mond ellent az, hogy sok piramis áll viszonylag sz?k területen. Számos középkori városunk tucatnyi templommal is büszkélkedhetett, melyek nem ritkán közvetlenül egymás mellé épültek. Ebben az esetben tehát Tikal piramisai az ég és a föld kölcsönhatását jelképezték. Így valóban okkal feltételezhetjük, hogy egykor Közép-Amerikának ezt a részét is meglátogatták egy földönkívüli civilizáció követei. S reméljük, nem kell újabb évszázadokat várnunk arra, hogy a kezünkben legyen a tikali piramisok rejtélyének kulcsa…