Home Cikkek Titkos elit erõ szõ világuralmi összeesküvést

Titkos elit erõ szõ világuralmi összeesküvést

206
0

Marslakókat rejteget az amerikai kormány a híres-hírhedt 51-es körzetben? Átverés volt a Holdra szállás? Rémhír a globális felmelegedés? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ új könyvében Timothy Melley, a Miami Egyetem professzora. A könyvbõl a Scientific American folyóirat válogatott ki érdekes részeket.

Az összeesküvés-elméleteket sok társadalomtudós szélsõséges csoportok holdkóros látomásainak tekinti, amelyeket gyakran az amerikai politika “paranoid stílusa” is inspirál, írja Melley Az összeesküvés birodalma (The Empire of Conspiracy) címû könyvében. Ez a nézet sok kutatót arra ösztönzött, hogy az összeesküvés-elméletek hívõit paranoiásoknak bélyegezze. A közvélemény-kutatások szerint azonban nem csak a paranoid kisebbség hisz ezekben az elméletekben.

Az amerikaiak 37 százaléka hiszi például, hogy a globális felmelegedés kacsa. 21 százalékuk gondolja úgy, hogy az amerikai kormány eltitkolja az idegen lények létezésének bizonyítékait, és 28 százalékuk meg van gyõzõdve arról, hogy egy globalista tervet dédelgetõ titkos elit erõ szõ világuralmi összeesküvést. Alig néhány órával a bostoni robbantások után már megjelentek a különféle összeesküvés-elméletek, kezdve attól, hogy a merényletek “belsõ munkák” voltak egészen addig, hogy a YouTube-ra feltöltött egyes videók azt állították, hogy az egész esemény csak kacsa volt.

Miért hisz tehát annyi ember az összeesküvés-elméletekben? A legújabb tanulmányok néhány figyelemre méltó megfigyelésre és lehetséges magyarázatra hívják fel a figyelmet.

Ismert például, hogy azok az emberek, akik hisznek valamelyik összeesküvésben, hajlamosak hinni több másikban is. Azt várnánk, hogy kevesen hisznek egymásnak ellentmondó elméletekben, ennek azonban éppen az ellenkezõje igaz. Sokan hisznek például abban, hogy Oszama bin Laden még él, de ugyanezek közül többen azt is el tudják képzelni, hogy a terrorista már a látványos kommandóakció elõtt halott volt. Ebben nem sok logika van, hiszen Bin Laden nem lehet egyszerre halott és élõ.

Az összeesküvés-elméletekben való hitet a közelmúltban összekapcsolták a tudomány elutasításával. Stephen Lewandowsky és munkatársai a Psychological Science folyóiratban megjelent cikkükben a tudomány elfogadását és az összeesküvés-hívõk gondolkodásmódját elemzik. Eredményeik arra utalnak, hogy akik több összeesküvés-elméletben hisznek, jelentõs hányadban elutasítják a jelentõs tudományos következtetéseket, például a globális felmelegedést vagy azt, hogy a dohányzás tüdõrákot okoz.

A British Journal of Psychology folyóiratban megjelent másik közelmúltbeli tanulmány azt mutatja, hogy azok, akik többet foglalkoznak az összeesküvés-elméletekkel, hajlamosak elszakadni a jelentõs politikai és társadalmi témáktól. Kimutatták például, hogy akik olyan információkat kaptak, amelyek szerint a globális felmelegedés csak félrevezetés, kevésbé voltak hajlandók az egyéni viselkedésük megváltoztatására, például a szénlábnyomuk csökkentésére. Melley szerint ezek az eredmények azért riasztóak, mert azt mutatják, hogy az összeesküvés-elméletek terjesztik a társadalmi bizalmatlanságot, és elvonják a figyelmet a fontos tudományos, politikai és társadalmi kérdésekrõl.

Nem vitás, hogy a közvéleménynek hiteles és érthetõ információkat kell követelnie a kormánytól, és egészséges szkepticizmussal kell kezelnie a közleményeket – írja Melley. Az összeesküvés-elméletek azonban többet is kínálnak. Igyekeznek magyarázattal szolgálni a fontos társadalmi események alapvetõ okára, sokszor úgy, hogy erõs egyének vagy szervezetek titkos szövetségét vonják be a magyarázatba. Az összeesküvés-elméletek hajlamosak minden eseményt “szándékosnak” és “tervezettnek” beállítani, így alábecsülik a sok politikai és társadalmi megmozdulásban rejlõ véletlenszerûséget.

Egyes korábbi tanulmányok (például amelyik a Political Psychology folyóiratban jelent meg) azt is kimutatták, hogy az összeesküvés-elméletekben való hit a tehetetlenség, a bizonytalanság érzésével párosul, és ezek az elméletek az összetett társadalmi folyamatokra adott egyszerû magyarázataikkal segítenek az embereknek abban, hogy értelmet kapjon számukra a világ. Ily módon helyreállítják a szabályozottság és a megjósolhatóság érzését.

Jó példa erre a klímaváltozás. Míg a legújabb nemzetközi tudományos összefoglalások zöme egyetért abban, hogy az ember által kiváltott globális felmelegedés zajlik, a klímaváltozás következményei gyakran annyira aggasztóak és elszomorítóak, hogy az emberek nehezen tudnak megbirkózni ezzel mind értelmileg, mind érzelmileg. Így sokkal egyszerûbb, megnyugtatóbb és kényelmesebb ahhoz az állításhoz folyamodni, hogy a globális felmelegedés pusztán fantazmagória. Sajnos azonban az igazság nem mindig kényelmes, így ezekben az esetekben sokat ártanak az összeesküvés-elméletek, amelyek hamis biztonságérzetet keltenek, és megnyugvást adnak az emberek egy részének.

"971743_459357304142571_584068610_n.jpg"