A fekete lyuk és egy kisebb tömeg? vörös törpe csillag 2,8 óra periódussal keringnek egymás körül. Az ilyen rendszerek esetében szokatlan módon élér?l látunk rá a különös kett?sre. A bels? korongban gy?r? alakú szerkezet mozog kifelé, eltakarva az objektumból jöv? fényt. A m?holdas mérések szerint a megfigyelt fekete lyuk tömege háromszor akkora, mint a Napé.
A Naphoz hasonló tömeg? fekete lyukak gyakran változó er?sség? csillagászati röntgenforrások társaságában jelennek meg. A korábban felfedezett ötven csillagtömeg? fekete lyuk egyike esetében sem tapasztaltak fedést, ami a pályák véletlenszer? eloszlása esetén meglep?.
A NASA Swift m?holdja, a háttérben egy gammakitörés fantáziarajzával
Az óriáscsillagok életük végén látványos robbanásban semmisülnek meg. Küls? rétegeik szerterepülnek az ?rben, a maradék pedig összeomlik, és ha elég nagy a tömege, fekete lyukká válik. A Swift J1357 esetében három naptömeg? az objektum, tehát minden kétséget kizáróan fekete lyuk. A körülötte kering? M színképtípusú vörös törpecsillagból er?s gravitációja anyagot szív el, amely a fekete lyuk körül vastag korongot alkot. A korong látható fénye és röntgensugárzása is egyértelm?vé teszi a benne rejt?z? fekete lyuk jelenlétét. A Tejútrendszerben 50 ilyen fekete lyukat ismerünk, ebb?l 18 esetében sikerült a létezését bizonyítani, a többi 32 “jelöltnek” számít.
Az objektumot id?közben a Kanári-szigeteken m?köd? több nagy távcs?vel is megfigyelték. A Swift J1357-re vonatkozó észlelésekb?l a szakemberek azonnal látták, hogy nem közönséges kett?sr?l van szó. Meglepve vették észre, hogy a rendszer néhány percenként 0,8 magnitúdóval elhalványodik. Ami még érdekesebb, hogy az elhalványodások közötti id?tartam mintegy két hónapon keresztül egyre hosszabbodott, kezdetben 2,3 perc volt, a végén 7,5 perc. A fényt eltakaró objektum tehát távolodott a fekete lyuktól, ezért n?tt a keringési ideje.
A 4,2 méteres William Herschel-távcs? az egyike a Kanári-szigeteken m?köd? óriástávcsöveknek
Mi lehet ez az objektum? Elképzelhet? lehet valamilyen gy?r?dés a gázkorongban, a fényváltozást pedig egy ebben terjed? hullám okozhatná. A kutatók által valószín?bbnek tartott magyarázat szerint viszont szabálytalan, nagyjából fánk (tórusz) alakú gázfelh? takarja el a belsejében lév? anyagbefogási korong fényét. A tórusz gyorsabban járja körül a fekete lyukat, mint az anyagbefogási korong küls? pereme. A tórusz széle csipkézett, ez eredményezi a fényesség ingadozásait.
Egyes csillagászok kételkednek a magyarázat helyességében. Szerintük bármi is takarja el a látható fényt, annak stabilnak kellene maradnia. További bonyodalom, hogy az objektum a rádiótartományban nem olyan fényes, mint ahogyan azt a más, hasonló objektumokkal való összehasonlítás alapján várnánk. A kés?bbiekben számítógépes szimulációkkal tervezik eldönteni a vitát.
A Swift m?hold 2004. novemberében startolt. A m?hold 600 kilométer magasan, az Egyenlít?vel 20,6 fokos szöget bezáró pályán kering a Föld körül. Legf?bb feladata a rejtélyes gammakitörések vizsgálata, méghozzá egyidej?leg a gamma, a röntgen, az ibolyántúli és a látható tartományokban. Évente átlagosan 100 gammakitörést figyel meg, 90 százalékuknál sikerül az objektum röntgensugárzását, 50 százalékuknál pedig a látható tartományban sugárzott fényét felfogni.
Forrás: origo.hu