Megtalálták a Stonehenge köveinek pontos származási helyét ? legalábbis a Leicesteri Egyetem geológusai ezt állítják. Eszerint kétszázötven kilométert utaztatták tutajon a hatalmas sziklákat.
Évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat a Stonehenge- rejtély. Már többen találgatták és kutatták, hogy vajon honnan is származnak az angliai Wiltshire megye függő kövei. Egyes feltételezések szerint most megtalálták a választ. A Leicesteri Egyetem és a walesi nemzeti múzeum geológusai ugyanis rájöttek, hogy a Stonehenge riolitokból, azaz kék kövekből állnak, melyek ásványtartalma megegyezik Preseli-hegységben található kövekével.
Azon a területen elég gyakran változik a kövek összetétele, ezért kilenc hónapig tartó vizsgálatsorozat után biztonsággal állíthatom, hogy hetvenméteres pontossággal meghatároztuk a származási helyüket. Kilencvenkilenc százalékos egyezést találtunk a Rhos-y-felin lel?helyen található kövekkel ? mondta a Leicesteri Egyetemgeológusa, Robert Ixes a BBC-nek.
A szakért?k most azt feltételezik, hogy a köveket az ?skorban szállították a helyszínre, feltehet?en a tengeren, majd az Avon folyón, egy tutajon tették meg a csaknem kétszázötven kilométeres távolságot.
Korábban voltak olyan elméletek, miszerint természeti er?k sodorták oda az alkotóelemeket, s?t egyes feltételezések szerint a kék kövek természetfeletti er?vel bírtak, így teremtek ott. A Stonehenge úgy négyezer éve épült, és máig nem tudni pontosan, hogy vajon milyen célt szolgált: gyógyító templom, naptár vagy esetleg uralkodók temetkezési helye volt. Éppen ezért geológusok, történészek és valláskutatók számára máig az egyik legérdekesebb terület, melyet számos megfejtésre váró rejtély övez.