Az atomenergia és az emberi civilizációk korai fejlődése mindig is foglalkoztatta az emberiséget. Vajon mikortól létezhetnek emberi civilizációk? Mikor alakult ki az első ember a majmomból? Ezek a kérdések már sokszor arra késztették az emberiséget hogy gondolja újra az emberi fejlődés idővonalát. A történelemtudományban különböző nézetek és információk keringenek arról, hogy pontosan mikor jelent meg az ember. A legkülönbözőbb feltételezések szerint már 7 millió évvel ezelőtt jelen lehettek kezdetleges emberi elődök, de a modern ember mint olyan csak mintegy 200.000 évvel ezelőtt jelent meg.
Az első ismert civilizációk pedig csak mintegy 6000 évvel ezelőtt keletkeztek, ami azt jelenti, hogy az emberiségnek ebben az időszakban sikerült kezdetleges társadalmi szerveződéseket kialakítania. Azonban olyan maradványok, mint például a Földön található piramisok, valamint egyéb nyomok arra utalnak, hogy lehetnek jóval régebbi civilizációk is. Az egyik ilyen különleges hely egy Afrikában található atomreaktor, mely állítólag 1,8 milliárd éve működik. Ez a felfedezés alapjaiban változtatja meg azt, amit az emberiség múltjáról gondolunk, és még a Föld tényleges korát is megkérdőjelezi. Ez a különleges atomreaktor Gabonban található. Bár tudományosan csak mintegy 1,8 milliárd évesnek tartják, valójában a pontos életkora nem ismert.
A reaktor egy urán lerakóban került elő, és a vizsgálatok során kiderült, hogy legalább 150.000 évig működhetett. Az atomreaktor hossza több kilométer, mégis a termikus hatása mindössze 40 méterre korlátozódott minden oldalon, és természetes tárolókban őrizték a veszélyes anyagokat, minimalizálva ezzel a környezeti szennyezést. A reaktor egyedülálló tulajdonságai közé tartozik, hogy a nukleáris reakció magától tompította az összegyűlt plutóniumot, így előállítva egy olyan energiaforrást, amely egy egész országot láthatott volna el energiával 2 milliárd évvel ezelőtt. A kutatók úgy vélik, hogy ez a reaktor lehet, hogy véletlenszerűen jött létre, de vannak, akik szerint ezt egy fejlett civilizáció vagy akár idegen lények hozhatták létre szándékosan.
A vizsgálatok során ráadásul egy olyan nukleáris folyamatra bukkantak, mely rendkívül ritka. A víz kulcsfontosságú volt a nukleáris reakciókban ás olyan tiszta volt, hogy számos feltételt teljesített a nukleáris reakciók végbemeneteléhez. Ez a reaktor tehát minden tekintetben fejlettebb és környezetbarátabb volt, mint a jelenlegi nukleáris reaktorok. A Gabonban található atomreaktor felfedezése arra utal, hogy a történelem teljesen más lehetett, mint ahogy azt eddig gondoltuk. A kérdések, továbbra is foglalkoztatják az emberiséget. Lehet újra át kell gondolnunk őseink múltját?