Mi a transzhumanizus?
A transzhumanizmus összeesküvés elmélet hívei szerint a genetika, a mesterséges intelligencia valóban képes lehet arra, hogy növelje az ember teljesítményét és határait. Epstein nézetei keresztezik az eugenikát is: ez egy olyan genetikai irányzat, amely támogatja új emberi fajok létrehozását, amely meghatározott tulajdonságokkal rendelkezik. Az eugenika egyik legnagyobb támogatói a náci németek voltak, akik elsősorban a kék és szőke hajú embereket akartak létrehozni, az úgynevezett árjákat. A transzhumanizmus kezd egyre ismertebbé válni és egyre nagyobb a fogadtatása. Népszerűsége azoknak köszönhető, akik az előnyeit hírdetik, másfelől pedig azoknak, akik éppenhogy a veszélyeire hívják fel a figyelmet. Francis Fukuyama politológus 2004-ben szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a transzhumanizmus egy veszélyes terület.
A nézet az életet szeretné folyamatossá tenni az által, hogy meggyorsítja az intelligens élet evolúcióját áttörve az emberi korlátokat a tudomány és a technológia segítségével meghatározott elvek alapján.
Pontosan nem tudni, hogy mennyi követője lehet ennek a mozgalomnak, de úgy becsülik, hogy közel százezer. Sokan, akik hallottak már róla, tudományos-fantasztikumként fogják fel a dolgot, ami az évek során alakult ki körülötte az 1980-as évektől. Érdekes, hogy az irányzat mellett fellelhetők vallásos keretek között működő szervezetek is, mint például a Mormon Transzhumanista Egyesület vag a Keresztény Transzhumanizmus. Legtöbb tagja meglehetősen ért az informatikához és nagy részük férfi.
Fontos tisztázni viszont azt, hogy a transzhumanistákat nem érdekli túlzottan az eugenika. Szerintük ugyanis a genetikai alapon történő emberi faj fejlesztése túl lassú. Helyette, ha technológiával ötvözzük a biológiát, az sokkal gyorsabb fejlődést eredményezhet. Abban bíznak, hog a mesterséges intelligencia kiterjesztése lesz az emberi intelligenciának. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ki kell zárni a genetikát. Csupán azt, hogy a technológiának teret kell hagyni.
A poszthumanisztikus álom halhatatlanságot foglal magába, ahol az érzelmek, a szenvedés, az intellektus tudatos kontroll alá van rendelve. Ebben az elképzelésben a mesterséges intelligencia annyira felettünk áll, mint ahogyan mi állunk jelenleg az állatok felett. Ugyanakkor egy olyan világról van szó , ahol nincs szenvedés, emberi butaság és erőszak. Ezzel kapcsolaban David Pierce filozófus egyszer kijelentette, hogy okos dolog lehetne egy olyan genomot kifejleszteni, amely érzéketlen a szenvedésre és határt szab a fájdalomnak vagy a stressznek.
A halál legyőzése
Az emberiség legnagyobb kihívása a halál legyőzése az örök élet titka mindig is foglalkoztatta az embert. Mindig is vágyott arra, hogy beleharapjon az Élet Gyümölcsébe, vg hogy megtalálja a Fiatalág Forrását. Időről-időre pedig felbukkan a sajtóban egy-két hír arról, hogy milyen tudományos eredmény született a test és a technológia ötvözéséről.
Sokan úgy gondolják, hogy ehhez a kulcs a technológia lenne, amely mesterséges szerveket is felkínálna az öregedő test számára. Az évszázadok során mindig is természetes volt a rend, hogy születünk és meghalunk. De a transzhumanizmus hívei szerint a halált ma már úgy kellene kezelni, mint egy betegséget. Ennek egyrészt anyagi okai vannak.
A kormányok ugyanis nem ok nélkül mondják, hogy a gyógyítás meglehetősen költséges: az olyan betegségeket mint a rák, szívroham, agyvérzés, cukorbetegség, elbutulás vagy végelgyengülés valójában sokszor nem is lehet gyógyítani, hanem csak késleltetni, aminek az oka a mindenkori öregedés és a test elhasználódása.
A transzhumanizmus veszélyei
Abban minden transzhumanista egyetért, hogy a cél egy egészséges öregkor megélése, ahol a technológia segíthet megőrizni a test életerejét. Azonban felmerül itt két probléma: a kutatások már említett igencsak magas költségei és a közvélemény kételye. A mesterséges intelligenciát, amely szintén kapcsolódik az irányzathoz, hosszú időn át szintén csak a képzelet szüleményének tartották: a túlfűtött elképzeléseket és terveket senki nem vette komolyan. Mostanra azonban úgy tűnik, valami megvalósul belőle: gondoljunk csak a Google önvezető autóira, az IBN Watson nevű robotjára vagy az Apple Siri nevű alkalmazására. Vannak, akik szerint ezek a fejlesztések már előjelei a mesterséges intelligencia meghatározó jövőjének. De mi lesz majd azokkal a munkahelyekkel, melyeket kivált a mesterséges intelligencia? Mi lesz a taxisokkal, akik helyett robotautók fognak vezetni?
Vannak akik nem nézik olyan jó szemmel a transzhumanizmust. Elon Musknak és Stephen Hawkingnak voltak már kijelentéseik, miszerint ezek a technológiák fenyegethetik a faj fennmaradását. Márpedig léteznek fejlesztések olyan mesterséges idegszövetekkel, melyek az agyhoz hasonló hálózattal rendelkeznek. A probléma azonban az, hogy könnyen fejleszthetünk nálunk sokkal magasabb intelligenciát, amely igencsak idegen lesz számunkra. Ráadásul nem csak egy robotról beszélhetünk majd, hanem többről, melyek össze vannak kapcsolódva. Ebben az esetben ez lesz az utolsó technológiai fejlesztésünk, mert onnantól kezdve ők lesznek azok, akik továbbviszik a technológiát. Egyes fejlesztéseket pedig támogatnak egyes szervek, mivel nyereségesnek látják azokat.
A mesterséges intelligencia képes lehet-e a tudományos fantasztikumot megvalósítani? Erre valószínűleg a politika is rásegíthet, hiszen hozzájárulhat a nagyobb hatalomhoz. A hatalom ott lesz, ahol a legmagasabb intelligencia van. Azonban akad még egy probléma a mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatban: ez ugyanis komoly járulékos veszteséggel járna. Gondoljunk csak arra, milyen sokan vannak, akik szeretik az állatokat. Ez azonban kevésbé van így, amikor a területükön szndékozunk lakni vagy építkezni. Ilyenkor a legkedvezőbb dolog az állatok számára az, ha állatkertbe helyezzük őket, megmenekülve a haláltól. Vajon a mesterséges intelligencia is ilyen könyörületes lenne velünk?
Arról sosincs szó, hogy meg kellene állítani a mesterséges intelligenciát; az egyedüli gátló tényezők az etikai felvetések, melyek a következők: katonai felhasználás, robotfegyverek és a hatalom odaadása a kezükbe. Az azonban, hogy teljesen leálljanak a fejlesztések, nem valószínű, mert túl sok benne a lehetőség.
Ha azonban a számítógépek képesek lesznek az önálló gondolkodásra, akkor elkezdhetik írni saját kódokat. Elkezdhetik felfedezni, hogyan működik a világ. Lehet, hogy néhány hónap alatt több évszázados gondolkodással fognak előttünk járni, így képzelhetjük, milyen hatással lenne ez ránk. Aki először fog eljutni erre a szintre, az fog nyerni. Ha egyszer egy adott ország eljut erre a szintre, más országok képtelenek lesznek utólérni. És ez nem olyan, hogy ki fejleszt jobb fegyvert. A mesterséges intelligencia ugyanis mindent lefed. A legtöbb ember azonban jóhiszeműen bízik a mesterséges intelligeniában, bízva abban, hogy az emberiség érdekét fogja szolgálni.
A transzhumanizmus egy másik felvetése, hogy sikerülne lemodellezni az emberi agyat, akkor miért ne tölthetnénk azt fel egy számítógépbe? Ez a nézet azt feltételezi, hogy az agy egyenlő a lélekkel. Ebben az esetben a számítógépbe feltöltött tudat szintetikus testtel rendelkezne, melyre nem vonatkoznának többé az anyagi törvények és szabadon kiterjeszthetné tudatát a virtuális valóságban, csatlakozva más mesterséges intelligenciákhoz. Mindeközben ahogy fejlődik a számítástechnika, egyre több erőforrással rendelkeznének ezek a mesterséges tudatok.
Egy másik kérdés, hogy mikor fog mindez bekövetkezni? Ray Kurzweil 2045-re teszi a technológia komomolyabb elterjedését, míg mások korábbra, 2030-ra jósolják. De vannak akik csak a következő évszázadban látják a mesterséges intelligencia hatalomátvételét.
Azt azonban szükséges lenne kontrollálni, hogy kiket alkothat újra egy ilyen rendszer, ugyanis nem szeretné senki, ha feltámasztanák Adolf Hitlert, Ted Bundyt vagy Hasfelmetsző Jack-et. Vannak olyan feltételezések is, miszerint egy óriási gépezetnek vagyunk a részei. gépezet egy virtuális világot futtat, melynek mi vagyunk a részesei. Ha ez így van, senki nem tudja, mióta fut ez a szimuláció és meddig fog tartani.
Ezek persze messzemenő következtetések, így erről semmi biztosat nem lehet mondani. Így térjünk vissza a reálisabb kérdésekhez. Az egyik, egyelőre megválaszolatlan kérdés, hogy kik fogják előrevinni a transzhumanizmus fejlődését? Az biztos, hogy az egyetemeket és a kutatóintézeteket folyamatosan ellenőrzik és a tevékenységüket korlátozzák a kísérletezés terén. Ez azonban nem igazán érvényes a milliárdos magánszemélyekre, üzletemberekre, akik érdeklődnek a technológia iránt. Gondoljunk csak Elen Muskra! Ha ezek az emberek transzhumán fejlesztésekbe fognak belekezdeni, megosztják-e majd az eredményeket, felfedezéseket a világgal? Vagy létrehoznak maguknak egy világot, ahol maguk lesznek az Istenek és senkinek nem lesz ehhez hozzáférése?
Egy másik árnyoldala a transzhumanizmusnak Jeffrey Epstein esete. Róla azt állítják a mai napig, hogy a 2000-es évek elején fiatalkorú lányok kereskedelmében vett részt. A vele kapcsolatos összeesküvés elmélet hívői szerint Epstein saját DNS-ét akarta felhasználni egy új emberi faj létrehozásában.
Maga Epstein is bevallotta, hogy húsz nőt termékenyített meg Santa Fe-ben található birtokán. Erre azonban nem volt bizonyíték, az viszont nyilvánvaló, hogy Epsteint foglalkoztatta a transzhumanizmus: vallotta, hogy képesek lehetünk létrehozni egy fejlettebb fajt a modern technológia segítségével.
Vannak azonban olyan támogatói is ennek az eljárásnak, akik szerint nem szükséges módosítani a génjeinket ahhoz, hogy fejlesszük a fajt. Ezzel kapcsolatban az a felvetés, miszerint a technológiát és a biológiát ötvözni lehetne.
A fagyasztás kérdései
Az irányzat egy másik nézőpontja az emberi fagyasztás: ahol a testet fagyott állapotra hűtik, majd később újra felélesztik. A módszer azonban úgy tűnik, hogy eddig csak embriók esetében működik.
Az azonban még mindig nem világos, hogy megvalósítható-e ez az eljárás, vagy csupán filozófiáról van szó egyelőre. Annyi bizonyos, hogy a transzhumanizmus is válaszokat keres, akárcsak a filozófia: csakhogy a filozófiával ellentétben, a válaszokat a technológiában keresi. Megegyezik viszont abban, hogy az élet és a halál kérdését próbálja megválaszolni.
Vajon a mesterséges intelligenciával legyőzhető-e majd a halál? A folyékony nitrogénban való tartósítás hasonló az ókori egyiptomi mummufikáláshoz: a testet ott is tartósították, csak éppen nem folyékony nitrogénnel, hanem különböző balzsamokkal. Azok pedig akik ma alávetik magukat a hibernálásnak, abban reménykednek hogy egy nap az újraélesztés képes lesz kiaknázni a fagyasztás során okozott károkat és a test sértetlenül visszatér az életbe. De olyan messzemenő elképzelések is vannak, miszerint a tudatunkat a mesterséges intelligencia képes lesz egyfajta digitális menyországba feltölteni.
Akiknek megvan az elegendő keret önmaguk fagyasztására, abban bíznak, hogy nem kell meghalniuk. Ez azonban nem csak pénzkérdés, hanem jogi kérdés is. Ennek ugyanis rengedeg jogi feltétele van, melyeken nem könnyű átmenni. Egy másik biológiai probléma, hogy a fagyasztás során beálló klinikai halálnak olyan rövidnek kell lennie, amennyire csak lehet, hogy ne legyen szövetkárosodás, vagy cökkentsék annak mértékét. Sokszor olyan emberek veszik ezt a módszert igénybe, akik halálos betegek, vagy már csak ellátással tudnak életben maradni. Az ideális azonban az, ha egészséges testben történik a fagyasztás.
Az azonban jogi kérdés marad, hogy a lefagyasztás egyenlő az eutanáziával? Továbbá azok akik le vannak fagyasztva, milyen jogi státusszal rendelkeznek? Élők vagy halottak?
A lefagyasztott emberek bíznak a jövő mesterséges intelligenciájában. Mivel még senkit nem olvasztottunk fel, nem tudjuk, mekkora az agysérülés mértéke. Így az is elképzelhető, hogy felolvasztás helyett, mesterséges intelligenciával lemásolják a fagyasztott személyek idegrendszerét és újraalkotják a személyt. Ebben az esetben az eredeti személy természetesen halott marad. Ez a megoldás azonban nem tűnik túlságosan vonzónak. Akik vissza akarnak térni az életbe a fagyasztás alól, nem akarnak másolatként élni, jelentsen ez bármit is. Ha meghalunk, a másolatunk tovább fog élni – ez a gondolat aligha nyugtat meg minket.
A transzhumanizmus előnyei
Ha optimisták akarunk lenni, azt mondhatjuk, hogy az ilyen jellegű fejlesztések az emberiség javát kell, hogy szolgálják: gondoljunk csak az elektromosság, az Internet vagy a sugárhajtású repülőgépek felfedezésére. Mindegyikből előnyt kovácsoltunk végül. Miért ne történhetne ugyanez a biológia-technológia ötvözésével?
Bíztató jelek már vannak is: egy 2010-es tanulmány szerint az elmúlt 40 évben 1%-al csökkent a halálozás. Ennek oka a gazdaság fejlődése, amelynek pedig a technológiai fejlődés.
Gondoljunk csak az olyan technológiákra, mint a gyógyszerek mobiltelefonok, autók, oltóanyagok vagy antibiotikumok. Ezek a dolgok már szegény emberek számár is elérhetők. Afrikában élő sivatagi népek közül többnek van mobiltelefonja. Ázsia és Dél Amerika szegényebb országaiban több millió utcagyermeket oltottak már be olyan betegségek ellen mint a gyermekbénulás vagy kanyaró. A Világegészségügyi Szervezet (WHO) adatai szerint 2000 óta csökken a kanyaróban elhalálozott gyermekek száma. A transzhumán technológiáknak tehát hasonló előnyöket kellene hoznia. Láthatjuk ugyanis, hogy a technológia a szegény embereken is segít, márpedig ha az a cél vezérel minket, hogy segítsünk az elesetteken, akkor a technológia és a biológia ötvözése nemes cselekedet lehet. Szerencsére az olyan gazdag üzletemberek mint Larry Page, Mark Zuckerberg vagy Elon Musk, nyitott az emberiség érdekeit szolgáló technológiák fejlesztése fell, még ha sok kritikát is kapnak. Ők is szerepet játszhatnak majd a transzhumanizmus fejlődésében. Eddig ugyanis úgy tűnik, hogy ez az irányzat az egészség, a szabadság és az egyenlőség érdekeit szolgálja. Ameddig ez így van, addig fogadjuk szeretettel. Csak a célok ne változzanak.
Aylin Woodward | Dirk Bruere | Zoltán István | paranormal.hu | intographics képe a Pixabay -en.