Több dolgot kell leszögeznünk ezen a téren. Az egyik az, hogy az UFO-jelenség létezik. Ez a mi számunkra egyértelmű és kétségbevonhatatlan dolog közel sem ennyire nyilvánvaló a tudomány emberei részére. Ma még ott tartunk, ahol például a magyar tudomány tartott pár évtizeddel korábban a gömbvillámokkal kapcsolatban. Azok létezését is tagadták? A tudománytörténet egyébként tele van ilyen esetekkel.
Ötszáz ével ezelőtt minden, ami érthetetlen volt a nagyközönség és a kevés számú tudós számára, azt könnyen lehetett sátáni erőknek tulajdonítani. Ezáltal a tudósok felmentést is nyertek, hisz amire ? a középkori és újkori Európában például ? az egyház kimondta, hogy az tisztátalan erőknek köszönhető, azzal nem kellett foglalkozniuk. Így nem csoda, ha a fel-felbukkanó UFO-kat éppen úgy nem kutatták és magyarázatukat meg sem kísérelték, mint a kísérteteket vagy a lidércfényeket sem.
De nem volt jobb a helyzet mondjuk kétszáz évvel ezelőtt sem. Amikor is bizonyos társadalmakban meg éppen ellenkező tendenciát figyelhettek meg. Akkoriban kezdődött a máig tartó folyamat, amikor is feltétlenül kezdtek hinni a tudományban, minden megoldást és magyarázatot attól vártak (bevallom, én a mai napig ilyen vagyok?) és valósággal istenként kezelték a már összegyűjtött tudást és annak gyakorlóit, birtokosait.
Azt merem mondani, hogy akkoriban a tudományt már-már babonás hit övezte. Amit anekdotaszámba menő, ámde sajnos valóban megtörtént események is bizonyítanak. Amikor például 1790-ben Stütz bécsi professzorhoz megérkezett a hír, hogy 39 évvel korábban Wagram mellett egy meteorit zuhant a földre, így írt erről: Arra a szomorú tényre, hogy milyen nyomorúságos szinten volt 1751 táján a természettudományok helyzete Németországban ? a legjobb bizonyíték, hogy akkoriban még a legműveltebb személyek is hitték a lehetőségben: az égből kövek hullhatnak alá? Ámde manapság is hinni efféle mesékben ? egyenesen megbocsáthatatlan bűn lenne!
Amikor aztán ugyanabban az 1790-es évben egy francia kisvárosban (Jullaic-ban) ismét lezuhant egy meteorit, és a város polgármestere erről jelentést küldött a Francia Tudományos Akadémiának ? a jelentést mellesleg háromszáz szemtanú, ottani lakos írta alá! ? az akadémia ügyvivője kijelentette: Csak sajnálni lehet azt a várost, amelynek olyan ostoba polgármestere van, aki hisz holmi meteoritekben. Később azért némi vita is keletkezett az ügyben, ekkor Deluc akadémikus mai kifejezéssel még rátett egy lapáttal. Hadd idézzem a tekintélyes tudós véleményét szó szerint: ?Még ha egy ilyen kő ide esne a lábam elé, és kénytelen lennék beismerni, hogy a saját szememmel láttam ? rögtön hozzá kellene tennem, hogy nem hiszem el!?
Ugye milyen vegytiszta a kétszáz ével későbbi álláspont is? Mert hiszen ma is volt, van és minden bizonnyal lesz is olyan akadémikus, aki hasonlóan nyilatkozott, nyilatkozik az UFO-kkal kapcsolatban is. Tudnánk ilyeneket is idézni. Az említett francia vitában egy másik párizsi akadémikus, bizonyos Fodin ugyanakkor még azt is hozzátette, ezt is idézem: ?Jobb az efféle jelenségeket egyáltalán el sem ismerni, mintsem lealacsonyodni odáig, hogy próbáljuk őket megmagyarázni?? Hát ezek legalább őszinte szavak!
Magyarországon is ilyen volt a helyzet, no nem csupán 210 évvel ezelőtt, hanem hát máig sincs sok változás. A csillagászok, ha olykor (tízévenként egyszer) kiállnak nyilvános vitákra valamelyik UFO-hívővel, általában az ötvenes években szerzett adatokkal és olyan tudattal jönnek el a vitára. Magyarul mit sem tudnak arról, mi minden történt az UFO-k terén az utóbbi négy évtizedben. Hogy milyen a magyar tudomány tipikus vélekedése erről a témáról, megjelent nyomtatásban is, nemegyszer. Idézzünk ilyen véleményeket is:
Mindezek alapján nincs elegendő bizonyítéka a tudománynak arra, hogy bizonyítva lássa idegen civilizációk eszközeinek itt jártát. A repülő csészealjak léte egyébként jelenlegi világképünkből nem is következik.
Észrevették az utolsó mondatot? A jelenlegi világkép, ami azért azt is sugallja, hogy ez a világkép bizony változhat. De nyilván nem a politikai világképről volt itt szó ? ez a kis írás 1988-ban látott napvilágot ? mert akkor a helyzet még rosszabb lenne.
A tudomány világképébe nem illik bele az UFO, mert gyakorlatilag teljesen felforgatná egész múltunkat és jelenünket, a világban elfoglalt (képzeletbeli) helyünket, ha a tudomány komolyan foglalkozna vele és kiderülne mindaz, aminek ezzel kapcsolatban ki kéne derülnie.
De lássuk tovább a magyar csillagász (és ezzel együtt a tudományos élet képviselőjének) gondolatait.
Miért is ne jöhetnének idegen lények az űrből? Mert ma már jól ismerjük a csillagközi űrszondák küldésének energiáit, időt és rendkívüli szellemi erőfeszítéseket igénylő lehetőségeit. Nem remélhetjük, hogy bármely civilizáció is képes lenne a jelentésekhez mért gyakorisággal űrszondákat indítani a galaxisban!
Nos, véleményünk kettős. Egyfelől valóban gyanús nekem is, hogy évtizedek óta annyi tízezer bejelentést kaptunk. Néha úgy tűnik, mintha a közeli és távoli világűr minden lakója itt adna egymásnak randevút, a Föld afféle sajátos találkahely lenne, mindenki ide jár szüntelenül? Másrészről azonban nem kötelező az UFO-knak más galaxisokból, a lineárisan végtelen világmindenségből jönniük irdatlan távolságból, hatalmas időket, energiákat vesztegetve egy-egy ilyen utazásra. Hiszen jöhetnek egy-egy szomszédos dimenzióból, jöhetnek a Naprendszeren belüli támaszpontokról, sőt jöhetnek a? Földről is, ha elfogadjuk az Atlantisz folyamatos létét és jelenlétét bizonygató elméletek valódiságát.
Tehát egyrészről valóban furcsa, hogy naponta oly sokan látnak UFO-kat ? ugyanakkor nem kell rögtön arra gondolni, hogy mindegyik nagyon messziről jött és csak egyetlen egyszer mutatkozott meg az emberek előtt. Aztán elindult visszafelé és repült, teszem azt, háromszázhetvennégy évig, míg hazaért?
A csillagász érvelésében más is tetten érhető. Arra célzott, hogy mivel mi, emberek, a jelenlegi tudományos-technikai szinten csak nagy nehézségek árán vagyunk képesek olykor-olykor elindítani egy-egy űrszondát ? és lám, az is mennyi kiadással és nehézséggel jár! ? akkor ugyanígy lehetnek ezzel más űrtársadalmak is. Vagyis azt a hamis nézetet akarja olvasói, hallgatói fejébe verni, hogy más civilizációk is ugyanolyan elmaradottak, mint mi! Fel sem tételezi, hogy 1. más civilizáció régebben kezdte fejlődését, vagy egyszerűen gyorsabban fejlődött, mint mi, és 2. ezért már sokkal előbbre tarthat a fejlődésben!
Bizony meglehetősen beszűkült álláspontra vall (és ekkor még nagyon finoman fejeztem ki magamat) azt hinni, hogy ami nekünk most nem sikerülhet, az másoknak sem megy. Még inkább elítélendő a dolog, ha ezt egy úgynevezett tudománynépszerűsítő teszi, és így véleményét elfogadtatja sok millió másik emberrel is!
De lássuk tovább csillagászunk rombolását. Mert mi másnak lehetne nevezni ezt a cselekedet-sorozatot? Hiszen folyamatosan hamis hiteket, nézeteket hint el a lelkekben, agyakban. Lássuk, hogyan magyarázza azt, hogy nemcsak egyszerű laikusok vélnek UFO-t látni, hanem pl. pilóták is?
Valójában minden ember megfigyelési képességét eleve elégtelennek kell minősítenünk mindaddig, míg annak ellenkezőjét a megfigyelő be nem bizonyítja!
Hát ez remek! Vagyis az nem bizonyíték, hogy egy pilóta eleve csak jó szemű ember lehet ? más nem ülhet egyetlen gép kormánya mögé ? és hogy szakmájának gyakorlása során minden nap újra és újra bizonyítja a megfigyelőképességét. Az UFO-megfigyelések során katonai pilótákról van szó gyakrabban, mint polgáriakról. Nos, a katonai pilótákat többek között arra is kiképzik ? mert ez létfontosságú számukra ? hogy 0,1 másodperc alatt megállapítsák egy légtérben látott másik tárgy alakját, körvonalai alapján egy másik gép típusának felismerését, sebességét és irányát is! Ők tehát profi megfigyelők, erre képezték ki őket, ez munkájuk része. De ha UFO-t látnak, akkor mindez nem érvényes? Akkor a tudomány vaskalaposai szerint ezt a képességet előbb be kell bizonyítania? Hogy az akadémikusok is elhiggyék?
Utána csillagászunk hamis érvekkel próbálkozik ? nagyon is jellemző nemcsak a magyar, hanem a világ csillagászainak és más szakembereinek (szakembereinek) viselkedésére az elmúlt fél évszázad során. Tudományos ellenérveket említ. Például azt írja: Miért nem látják egyszerre többen is ? csillagászok, tudósok, asztronauták, radarral, nappal, a talajon, egészen közelről, néhány másodpercnél hosszabb ideig, az égbolt egészéről készült csillagászati felvételeken? Túl azon, hogy a szöveg szerzője a csillagászokat és a tudósokat két külön csoportba sorolja, csak egyet mondhatunk: mindez már megtörtént, nem is egyszer, hanem sokszor!
Igen, láttak UFO-t csillagászok, nem is keveset. Láttak UFO-t űrhajósok és egyéb tudósok, láttak UFO-kat talaj közelben és nem csak pár másodpercig, befogták őket a radarok éjjel és nappal? Vagyis az egész érvelés alapja a tudatlanság!
Még csak azt sem mondhatnánk a csillagász védelmében, hogy nem tudott a számos ilyen esetről. Ez ugyanis nem lehet mentség annak számára, aki írásban és szóban, a közvélemény előtt, a médiában nyilatkozik meg bármilyen témában! Mielőtt UFO-król szólnék egy tévében, vagy adnék nyilatkozatot egy újságírónak vagy könyvszerzőnek stb., akkor az a minimum, hogy információkat szerzek be a témáról. Nos, ezt sem tette meg szerzőnk. Mindez jellemző a (nemcsak magyar) csillagászokra, hiszen mint említettem, az egyszer beléjük kódolt UFO-ellenességet semmilyen érvvel, eseménnyel, bizonyítékkal nem lehet onnan kirobbantani. Hiszen ők ugyebár józanok, szkeptikusok, tényeket tisztelők? Ehhez azonban ismerni kellene a tényeket is.
A józanságot különben szerzőnk is említi. Az UFO-kkal kapcsolatban ő is kérdez, íme: Miért látszanak megsérteni a fizikai törvényeket? A csészealjhívők által leírt jelenségek “viselkedésmódja” ellentmond a józan logikának.
Elemezzük csak ezt a két mondatot, mert itt is rejtőzik egy adag célzatosság és dezinformáció. Már a fogalmazás is trükkös: Miért látszanak megsérteni a fizikai törvényeket? Nos, nem csak így látszik, hanem valóban megsértik őket, ugyanis már magasabb rendű fizikai törvényszerűségek szerint működnek. Ez is olyasmi, amit a mai tudósok nem akarnak megengedni még elméletben sem, mert az eddig megismert fizikai törvényeket örökérvényűnek és megváltoztathatatlannak hiszik.
A másik: véletlenül sem említ hivatalos és hivatásos megfigyelőket, hanem csészealjhívőket. No és a végén természetesen mindez ellentmond a józan logikának. Mert józan logika az, aminek határait a Tudományos Akadémia tűzi ki. Ha onnan indulunk ki, hogy a tudomány képviselői számára eleve az UFO-k létezését is bizonyítani kell, bizony messze nem vagyunk nyerő helyzetben. Ami pedig a mi számunkra evidens, magától értetődő tény, szinte axióma, amely bizonyításra sem szorulna ? de be kell látnunk, a tudomány a maga módszereit használja, és a saját követelményrendszereinek engedelmeskedik. Ehhez kell alkalmazkodni.
UFO-t láttak a történelem előtti korokban ? de ezt bizonyítani manapság igen körülményes lenne. Látták a ókorban, de ott is ez a helyzet. A középkori krónikákat, rajzokat és egyéb írásos beszámolókat könnyedén lesöpörhetik az asztalról azzal, hogy mindez nem lehet tárgya egy mai kutatásnak, hisz ha volt is, elmult. Marad tehát a mai idő. A mai napok, hetek, hónapok UFO-megfigyelései, tapasztalásai.
Szó volt már arról, hogy volt ilyen kutatás 1947-1969 között, a különböző neveken futott Blue Book Project amelynek eredménye lett a felemásra sikerült és egyéb okokból is elhíresült, gyakorlatilag hamis Condon-jelentés. A mai UFO-k kutatásának számos akadálya van. Ezek között szerepelnek valós technikai és egyéb gyakorlati akadályok is. Hogy egyet mondjak: nincs a birtokunkban olyan UFO, amelyet a tudomány képviselői laboratóriumukba vontathatnának, és mindenféle eszközzel vizsgálhatnának.
Van pszichikai akadály is, amire eddig kevesen figyeltek fel. Vagyis az a lelki beállítás-beállítódás, amely a mai kutatókat javarészt jellemzi. Először is a legtöbbjük nem hisz nemcsak az UFÓ-ban, hanem a helyzet ennél sokkal rosszabb. Nem hisznek semmiben, ami eltér a már elfogadott nézetektől, elvektől, szabályoktól!..
És ez az igazi baj. A tudomány embereinek többsége abban hisz, amit tanult, és amit ma tanít, vagy amelynek alapján végzi gyakorlati munkáját. Kevés közöttük ? de szerencsére akad ? az olyan elme, amelyiknek, feltett szándéka a mostani határok kitolása, az ismeretlen, meghódítása. Jelenleg körülbelül 6 millió tudós él a Földön ? számuk elenyésző a több mint 6 milliárd emberhez képest. De számuk és jelentőségük szinte exponenciálisan fog emelkedni, vagyis évről évre többen lesznek. Mert mind nagyobb szükség lesz rájuk az élet minden területén. Nem lehet titok senki előtt, hogy szinte mindent, amink van, amivel rendelkezünk, és amit elértünk, azt jobbára csak és kizárólag a tudománynak köszönhetjük.
Igen ám, de ha a tudományos kutatók nagyobb része nem hiszi, hogy a már elfogadott törvények nem véglegesek, akkor hogyan mernek kutatni? Ha meg vannak győződve arról, hogy illogikusnak tűnő jelenségek nincsenek ? mert nem létezhetnek! ? akkor hogyan fognak kutatni? És milyen eredményre juthatnak kellő bátorság és merész fantázia nélkül?
Jelen pillanatban voltaképpen nem az a kérdés, hogy honnan jönnek az UFO-k. Bár el kell ismerni, a nagyközönséget elsősorban ez érdekli. De tisztán tudományos szempontból nem ez a legfontosabb kérdés, hanem azt kellene elérni, hogy választ kapjunk az egyéb miértekre.
Miért járnak ide az UFO-k több tízezer vagy százezer éve? Van-e hozzájuk biológiai közünk, vagyis egykori emberek-e ők, rokonaink, őseink?
Vagy leszármazottaink, ha az időből jönnek vissza?
Miért járnak ide ilyen tömegesen? Lények ülnek-e a szerkezetekben, vagy csak lényekhez hasonló robotok? Ha igen, akkor hol vannak az igazi lények, és miért nem mutatkoznak személyesen?
És a kérdéseket lehetne folytatni, szinte a végtelenségig, bár folyton az UFO-témakörben maradva. Carl Sagan, vagy a kínai származású amerikai fizikus, Hong-Yee Chiu alapjaiban hamis megállapításokat tettek és ezzel tévútra vezették követőiket, a vaskalaposokat is?
Mert mennyire lehet komolyan venni nevezett fizikus érvelését, aki állítása szerint tudományos alapokon vizsgálta meg az UFO-kérdést (végre, végre! ? örülhetnénk, ha nem ez lett volna a sajátos végeredmény?) és oda lyukadt ki, hogy ? idézek tőle: Ha arra gondolunk, hogy az UFO-k kozmikus járművek lehetnek, akkor azt válaszolom: túl nagy az anyagigény. Tegyük fel, hogy igaz, amit az UFO-hívők állítanak és naponta a Föld valamely ponjain feltűnik számos ilyen szerkezet. Mi csak egyet fogadjunk el, vagyis tegyük fel, hogy naponta egy szerkezet érkezik ide valósan, tehát évente 365 darab idegen űrhajóval kell számolnunk. Ezek mindegyike valamivel nagyobb, mint egy Apollo-űrhajó kabinja. Ha kiszámítjuk, mennyi anyag, fém kell egy-egy ilyen hajó felépítéséhez, majd ezt beszorozzuk az év során itt megfigyelt UFO-k számával, aztán az egészet megszorozzuk a galaxisunk létezésének eddigi idejével (kb. 15 milliárd évvel!), akkor kiderül: csak az űrhajók építésére fél millió csillag teles tömegét kellett volna felhasználni?
Nos, nincs ennél demagógabb érvelés! Szomorú, hogy erre éppen egy ismert tudós ragadtatta magát.
Az ok szerintem itt is lélektani. Mert hát mi más indította volna Hong urat arra, hogy így érveljen ? ha nem az az erős belső meggyőződés, miszerint az egész UFO-ügyben nincs egy szemernyi igazság sem, az egész csak kitalálás?? Mellesleg tipikus eset ez, a vaskalaposok kedvelt módszere: ahhoz, hogy az ellentábor állítását teljesen abszurdig vigyük, magunk is eleve abszurd kiindulópontot alkalmazunk, de ezt tudományosnak álcázzuk. Mert lássuk közelebbről, mit is állít ez az úr?
Hát például azt, hogy a földi civilizáció jelenlegi technikája egyszerűen nem múlható felül!
Ami önmagában totális abszurd, hiszen évről évre nő a teljesítményünk és ez a fejlődés még a nyilvánvaló környezeti károkozás ellenére sem állítható le. Hong úgy tesz, mintha az egész Mindenségben, vagy legalább annak a mi ősrobbanásunkból származó anyaghalmazában a civilizált lények fejlődése soha nem haladhatta volna meg a Föld szintjét? Mintha mindenki mindig azon a szinten rekedne meg, ahol mi most vagyunk. Vagyis nem lenne képes előállítani más elveken működő, gyors űrhajókat.
A másik csúsztatás (vagy mondjuk ki kereken: csalás) ebben az állításban az, hogy a Földön egy év alatt megfigyelt azonosítatlan repülő objektumok mind más és más ilyen tárgy lenne. Mintha mindegyik csak azért jönne át a kozmosz irdatlan távolságain, hogy egyszer és csak egyszer megmutassa itt magát, aztán máris indulna vissza. Holott semmi sem bizonyítja, hogy ezek mind különálló hajók, vagyis mindig másokat látunk. Könnyen lehet, hogy mindösszesen pár tucat űrhajóról van szó, és ugyanazokat a szerkezeteket látjuk ma mindenfelé. Sőt, még merészebb állítást is megkockáztatok: talán az utolsó pár tízezer évben az őseink által látott összes ilyen szerkezet ugyanaz a 10-20 vagy 50-100 UFO volt csupán!
Mert hiszen ez éppen olyan logikusan feltételezhető, mint az, hogy ezrével járnak ide. Sőt, éppen az a gyakoriság és nagy létszám, amit Hong érveléséhez használ ? tűnne gyanúsnak, illogikusnak, nehezen magyarázhatónak. De hát, mint fentebb írtuk, az a jó és a jelek szerint igencsak tudományos recept, ha abszurd kiindulópontokból abszurd következtetésekhez jutunk a bizonyítás során, ezzel téve tönkre az ellenfél érveit.
Arról már nem is szólok, hogy a Honghoz hasonlóan érvelők azt sem tudják elhinni: létezhetnek másféle utazási, helyváltoztatási módok még a legegyszerűbbnek tekintett kozmoszban is. Azok a civilizációk, amelyek kellő idő alatt kellő energiával foglalkoznak az űrutazások technikájával és fizikájával, olyan utakra-módokra lelhettek, amelyek nem kívánnak sem annyi anyagot, sem annyi időt, sem annyi energiát ahhoz, hogy egy látszólag hatalmas távolságot megtegyenek az űrben. Ezért bizony még az sem elvethető állítás, hogy igenis sok ezer UFO (galaktikus vagy intergalaktikus űrhajó) repdes itt a Föld tájékán, és mindegyik naponta újra és újra eljön a roppant távoli hazájából?
Az igaz, hogy mai tudásunk alapján teljességgel kizárhatjuk a lehetőséget: idegen űrhajók eljuthatnak a Földre. Ha olyan tudományos és technikai szintet tételezünk fel az idegenekről, mint amit mi értünk el eddig, akkor csakugyan nehéz elhinni, hogy ócska és rendkívül lassú rakétákkal indulnának neki ilyen hosszú utaknak.
De figyelmébe ajánlom a különféle vaskalapos szkeptikusoknak, hogy a mai tudás egykor azt is kizárta, hogy ne haljanak meg milliók egy-egy járványtól. Azt is kizárta, hogy a levegőnél nehezebb tárgyak repüljenek és azt is, hogy a víznél nehezebbek ússzanak. Az egykor mainak nevezett tudásszint kizárta az elektromosság alkalmazását vagy a nyomtatás felfedezését, kizárta a Holdra utazás lehetőségét is!?
Az emberek valaha azt hitték, az anyag legkisebb része tovább nem osztható, nem darabolható, abba semmiképpen sem fogunk tudni behatolni. Ezért nevezték el ezt a részt atomnak (a görög atomosz jelentése: oszthatatlan). Ki hitte volna akkor, és kétezer évvel később is, hogy az a bizonyos annyit emlegetett mai tudás egykor a semmibe hull, része lesz az elmaradott és kissé nevetséges múltnak ? és az ember addig nem is sejtett, gigantikus energiákat szabadít fel, ha behatolhat az atom belsejébe?
Ha tehát a tudomány eljut odáig, hogy felismeri: az UFO-k létező probléma, mi több, nagyon fontos és mindenképpen megoldandó kérdés ? akkor is marad gond bőven.
Az egyik gyakorlati ok is ellene szól. Ez pedig az, hogy egy kutató akkor kezd foglalkozni bármivel, ha arra van egy bizonyos társadalmi igény. Ez kifejeződhet az állam, vagy egy intézmény, egy (multinacionális, transznacionális) nagyvállalat részéről, vagy bárhonnan máshonnan jöhet az impulzus. A lényeg: a tudós csak akkor tud kutatni, ha ehhez megfelelő körülményeket biztosítanak neki. Laboratóriumot, kísérleti telepet vagy terepet, gépeket, eszközöket, műszereket, segéderőket stb. Rövidebben fogalmazva: pénzt.
Vagyis bármilyen különös, egyelőre az UFO-kutatás a maga gyakorlati oldalán azért áll, vagyis nincs, mert hiányoznak a befektetők. Egy-egy új gyógyszer kikutatása sok tízmillió dollárba és rengeteg időbe kerül, de a befektetőknek megéri a dolog, hiszen utána milliárd számra adhatják el (jó drágán) a kutatás által nyert készítményeket, gyógyszereket.
Valami ilyesmi hiányzik itt is. Ha egyes, az UFO-mániától nem érintett, szigorúan üzleti alapokon nyugvó embercsoportok vagy érdekcsoportok arra a belátásra jutnának, hogy érdemes lenne egy kis pénzt befektetni az UFO- kutatásba, mert ennek révén később valószínűleg sokat nyerhetnek ? akkor azonnal leomlanának az akadémikusok által emelt gátak. Egy nagy cég igazgatótanácsát bizony nem érdekelné, mit papolnak az akadémiák felkent fejei, ha ők egy ügyben mégis hasznot, sőt nagy hasznot látnak. Voltak és vannak erre példák az élet egyéb területein?
Jelenleg én úgy látom ? hangsúlyozom, hogy ez csak a személyes véleményem ? hogy a nagy cégeket egyetlen kutatási terület érdekelné, érdekelhetné, az UFO-k meghajtása. Azt az energiát kéne kideríteniük, kitapasztalniuk és megfogniuk, amelyet ezek a szerkezetek használnak. Ezzel mindenképpen eljutnának új fizikai törvényszerűségekhez és ki tudja, talán az űrfizika új területei nyílnának meg előttünk. Mindebből az következik, hogy nem egy, hanem több tudományág éles elméjű és főként mindenre nyitott, jó képességű tudósainak kellene részt venniük abban a kutatásban.
Mellesleg nem tudhatjuk, hogy valahol nem folyik-e már ilyen kutatás? Egy biztos, akik az úgynevezett nullponti vagy vákuumenergia kutatásában részt vesznek, akarva-akaratlanul UFO-kutatást is végeznek. Feltehetően ugyanis a világűrben, a földi légkörben és a földi vizekben (és más bolygókon ugyanígy repdeső) UFO-k ezt az energiát használják. De ez egyelőre csak feltételezés.
Egyelőre ott tartunk, hogy pszichológiai akadályok is nehezítik a kutatást. Vagyis nincs olyan kutató, aki csak úgy magától nekiállna az UFO-kkal foglalkozni. Akkor sem, ha ezt eszközigény és anyagi befektetések nélkül, szinte kizárólag háztáji alapon meg is tudná oldani. A kutató is ember, és emberi akaratok, szándékok és vágyak mozgatják. Egyrészt szeretne belátható időn belül eredményt elérni, netán azért Nobel-díjat is kapni. Ez tökéletesen érthető emberi dolog. Ugyanakkor senki sem szeretné eltékozolni az életét egy teljesen bizonytalan dolog miatt. Márpedig manapság még az a helyzet, hogy aki UFO-kutatásba kezdene, az a sötétbe ugrana. Soha nem tudhatná, mikor ér a kutatás végére, vagy hogy egyáltalán odaérhet-e? És ha elveszteget több évtizedet az életéből, és mégsem jut el sehová?
Arról nem is szólva, hogy jelenleg azért sem lehetséges igazi UFO-kutatás, mert ez a kérdés messze nem olyan, mint bármi egyéb. A tudomány nálunk a Földön még sohasem foglalkozott földövkívüli dolgokkal (már ha nem számitjuk a csillagászatot). A laborokban vagy földi tárgyakat, anyagokat, élőlényeket vizsgáltak, vagy a kozmoszból származó nem élő tárgyakat (meteoritok, holdkőzet stb.) vizsgálnak.
UFO-ügyben azonban többszörösen is másról lenne szó. Itt értelmes lényekkel kerülnénk kapcsolatba ? még akkor is, ha elhagyott, lezuhant használati tárgyaikat, például közlekedési eszközöket vizsgálnánk.
De erre is csak akkor kerülhetne sor, ha ezt az Idegenek is akarnák! Hiszen nélkülük nem juthatunk ilyen vizsgálati anyaghoz. Az pedig, hogy mi vizsgáljuk meg az UFO-kon utazó lényeket vagy robotokat, egyelőre a legmerészebb álmainkban sem valósulhat meg.
Röviden szólva tehát a tudományos kutatás a mi részünkről azért sem működhet igazán, mert itt nem halott, vagy alacsonyabb rendű élő anyagról van szó, amelyet kényünkre-kedvünkre kutathatunk. A történelemben első ízben kerülnénk szembe egy nem földi kultúrával, civilizációval, biológiai lényekkel. Amelyek terveiben aligha szerepel az, hogy hagyják magukat általunk vizsgálni, kutatni?
Az eddig felsorolt akadályok önmagukban is elégségesek ahhoz, hogy egyelőre ne kerüljön sor igazi UFO-kutatásra. Addig, amíg meg nem változik a tudomány hozzáállása, semmilyen, még minimális kutatásról sem lehet szó. Hiszen éppen lehetséges: az UFO-oldal, az Idegenek akkor állnak majd velünk szóba, ha kimutatjuk hajlamunkat, érdeklődésünket irántuk!
Mindenképpen azt mondom: az idegenek több empátiát várnak el tőlünk, legelsősorban pedig éppen tudósainktól. Elvárnák, hogy azok ne legyenek olyan mereven tagadók, fogadják el azt a tényt, hogy az Idegenek már itt vannak. Ne keressék őket távoli rádiózörejekben, ne állítsák, hogy létezésük lehetetlen, hogy idejövetelük is lehetetlen és főleg ne állítsák, hogy ők nem is léteznek.
Persze meg lehet érteni a tudósokat. Maga a tudomány olyan dolgokkal foglalkozik, amelyek ? ha jelenségek is ? de ismétlődnek és így ellenőrizni lehet az egyszeri eredményeket, újra meg újra.
A mai tudomány képviselői folyton azt hangoztatják, hogy az UFO-megfigyelésekben mennyi a hamis adat, a rossz megfigyelés, a hozzá nem értés. De vegyük figyelembe, hogy más tudományágakban is sok ilyen volt és van, mégsem vonják kétségbe az ottani kutatások szükségességét vagy eleve az egész tudományágat. Emlékezzünk csak arra, hogy a földrajz terén mennyi hamis felfedezés történt az elmúlt ezer évben, és ezek közül mennyit fogadtak el tényként, tanítottak az egyetemeken és jelöltek be térképekre. A paleontológia kis túlzással tele volt hamis állatokkal, amelyek soha nem léteztek, mégis ?hitt? bennük a tudomány sokáig. Hasonlóképpen volt és van a csillagászat egyes ágaiban. Pedig hát ott a megfigyeléseket nem véletlenül arra járó laikusok, hanem e szakmák felkent tudósai végezték!
Összefoglalva az eddigieket, ki kell jelentenünk néhány alapvető tényt.
Az egyik: UFO-k léteznek.
A második: a tudomány különböző okokból egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben foglalkozik velük:`
Harmadik: a tudományos intézmények helytelen álláspontjukkal megakadályozzák, hogy az emberiség hamarabb megismerje a titkot. Hiszen ha kutatnák és kutathatnák, akkor a megismerés ideje is jóval előbb érkezne el.
Negyedik: ebben olykor ugyan maguk az UFO-barátok is hibásak, hiszen olyan képtelen állításokat is elhisznek, majd később igazságként hirdetnek, amelyek joggal késztetik hitetlenségre a téma iránt érdeklődő, pozitív hozzáállású kutatókat.
Ötödik: e téren nagyon sok függ a másik féltől, vagyis maguktól az Idegenektől.
És mi az, ami már kétségtelen?
Elsősorban az, hogy a jelenség valóban létezik és nem földi, vagyis nem az általunk eddig elért technika eredményeit látjuk fel-feltűnni az égen, a szárazföldeken és a tengereken. Eltekintve attól, hogy ez a technika már a nagyon régi földi korokban is felbukkant itt, a mai formájában, manapság megfigyelhető műszaki és egyéb paraméterei is azt bizonyítják. Egy, a miénknél fejlettebb értelmes civilizáció eszközeit tapasztaljuk meg nap mint nap.
Mindez így együtt pedig elégségesnek kellene hogy legyen ahhoz: a tudomány fordítson rájuk nagyobb figyelmet és valóban ösztönözze az ez irányú kutatásokat. Van azonban még valami, amit elvárnánk a maradinak mondott intézményektől: ne ellenezzék az erről szóló beszámolók közzétételét, és mint érdekes, megismerésre váró jelenségeket, engedjék be a témát a tudományos folyóiratokba és egyéb forrásokba is. Mert kétségtelen, hogy itt egy olyan problémakörrel állunk szemben, amelynél fontosabbat nem is tudunk elképzelni a huszonegyedik század kezdetén.