Az ?isteni? szigetbirodalom, Japán is tartogat meglepetéseket a kíváncsi UFO-kutatók számára. Régi krónikák tanúsága szerint az istenek ? alias ufonauták ? már nagyon régóta látogatják ezt az országot. Egy legenda elmeséli nekünk, hogy Amateraszu Napistenn? leküldte unokáját, Ningit a Földre.
A földönkívüli egy fényl? bölcs?ben, (talán egy ?rkompban?) egy hegy tetején szállt le Kyushu szigetének nyugati részén. Hozott magával három tárgyat is, egy kardot, egy tükröt és egy ékszerláncot. Mindhárom tárgy a mai napig megvan. Honshu szigetén, a sintoista vallás központi szentélyében ?rzik azokat. Hasonló tisztelet övezi a hív?k részér?l ezeket a tárgyakat, mint a muzulmánoknál a Kába-követ. Egy egészen sz?k réteg, az ??rz?k? kivételével senki sem láthatja közelr?l ezeket a szent ereklyéket. Az ??rz?k? makacsul megtagadnak mindenféle tudományos vizsgálódást a relikviákkal kapcsolatosan, mondván, hogy így megszentségtelenítik azokat. A japán kormány pedig, tekintettel a várható közfelháborodásra, nem er?lteti a dolgot.
Itt tetten érhetjük a hagyományos japán konzervativizmust is.
Felmerül bennem a kérdés: vajon Ningi isten tárgyai nem valamilyen félremagyarázott technikai eszközöket jelentenek? Amíg tudományos vizsgálat nem tisztázza megnyugtatóan a kérdést, addig persze tág tere nyílik a találgatásoknak.
Érdekes kérdés az is, hogy Ningi isten mikor látogatott Japánba? Nos, ezt nem tudjuk, a legenda csak annyit mond, hogy nagyon régen. Mégis, hogy legalább körülbelül el tudjuk helyezni az eseményt a futó id?ben, megemlíteném, hogy hokkaidói barlangokban falfestményeket találtak, melyeknek egyik tagja azt ábrázolja, hogy egy díszes ruhába öltözött el?kel? ? feltehet?en egy törzsf?nök vagy egy király ? felemelt karokkal üdvözöl hét kerek golyót, amelyek magasan fölötte lebegnek az égen. A tudósok véleménye szerint ez a festmény Kr.e. 2000 körül keletkezett. Nézetem szerint nagyjából erre az id?re tehet? Ningi isten látogatása Japánban. Ningi isten dédunokájától, Jimmutól származtatják magukat a japán császárok. Jimmu használta el?ször a tennó címet. (A kifejezés annyit jelent: égi uralkodó.)
A Kedves Olvasó biztosan kíváncsi arra, hogy ezek a földönkívüliek hogyan nézhettek ki. Erre adnak választ az úgynevezett Dogu-szobrocskák.
Ezek a szobrok 20-60 centiméteresek, nagyrészt k?b?l és agyagból készültek, de van köztük bronzfigura is. Ruházatuk kimondottan szkafanderre emlékeztet. Egyes dogu-szobrokon véd?szemüvegeket is láthatunk, bizonyságául annak, hogy a Japánba látogató isten-asztronauták feltehet?en nem bírták elviselni a túl er?s napfényt.
Macumara japán és Zeissig német tudós meg vannak gy?z?dve róla, hogy a szobrok ?rhajósokat ábrázolnak. A két tudós gondolt egy merészet. Lefotózták a szobrokat, és egy dolgozat kíséretében benyújtották a NASA-nak szakvéleményt kérve. A hivatal szerencsére komolyan vette a tudósokat, és a dolgozatra a következ?képpen reagált: ?Szakembereink azon a véleményen vannak, hogy az Önök hipotézise nagy figyelmet érdemel. Ugyanezt a szkafandert elkészítettük, jelenleg is folyik a tökéletesítése. Továbbá közöljük Önökkel, hogy a fényképeken látható összeköt? elemek, a szemüvegek speciális foglalatai, a mozgékony csuklók, a golyós zárak, valamint a légnyomás fenntartására alkalmazott m?szerek jól láthatóak a fotókon. A keszty?ket golyó alakú zárral er?sítették az alkarjukhoz. A szemoválisok vagy nyitva, vagy egy kis réssel zárva vannak. Mindkét oldalon kis emel?k láthatóak, amelyekkel a nyílástávolságot lehetett állítani. A szkafanderen látható rajzok nem díszít?elemek, hanem valószín?leg az automatikus nyomásszabályozó m?szerei.?
Amennyiben faggatni kezdjük a régi japán krónikákat, sok meglep? dologra derül fény. A nihongi krónika arról számol be, hogy Kanni-Yamamoto-Iharo Biko császár Kr.e. 667-ben a saját ?seivel beszélgetett, akik egy id?gép segítségével látogatták meg ?t. Az égi rokonok a látogatás után visszatértek a saját korukba. Ennek során 1 792 470 évet utaztak hátrafelé az id?ben!
A régi japán évkönyvek is érdekes UFO-észlelésekr?l számolnak be.
1180. október 27-én Honshu szigetének déli részén – a szemtanúk kifejezése szerint – egy ?repül? agyagedény? t?nt fel a leveg?ben. Repülése közben egy fényl? csíkot húzott maga után.
1235. szeptember 24-én Yoritsume japán császári tábornok éppen egy hadgyakorlatot vezényelt. Minden rendben is folyt egészen az éjszaka leszálltáig. Az ?rszemek riasztották a tiszteket, ugyanis az égbolton titokzatos fénypontok keringtek, de ezek a fények bizonyosan nem a csillagoktól származtak. Az égi objektumok a legkülönböz?bb repülési man?vereket hajtották végre az ámuló katonák szeme el?tt.
Reggel a tábornok jelentést írt a császárnak, amely nyugodtan beilleszthet? lenne a hírhedt Kék könyv-bizottság jelentései közé.
Szerinte a császár megnyugodhat, mert az égi jelenség nem fenyegeti a birodalom biztonságát, hiszen csak ?a szél volt az, amely a csillagokat lendületbe hozta.?
1271-ben egy halálra ítélt embernek kegyelmeztek meg, mert éppen akkor, amikor végre akarták hajtani a kivégzést, egy ismeretlen repül? objektum t?nt fel, amit az istenek jelenléteként értékeltek.
1361-ben szemtanúk egy dob alakú UFO-t láttak a leveg?ben. Állításuk szerint az UFO a Japán-tengerb?l bukkant el? és szállt fel. Vagyis az ismeretlen járm? minden bizonnyal képes volt a tenger alatti közlekedésre is.
Ugyanebben az évben Kyoto városának több lakója t?zgolyókat látott a leveg?ben. Ezek egyikét egy nagy, vörös forgó kerékként jellemezték. Egy japán tusrajzon meg is találhatjuk ezt. Ezen a rajzon egy lángoktól övezett kerék lebeg az égbolton, magasan a megfigyel?k feje felett.
A régmúlt eseményei után, most lássunk egy korunkhoz közelebb es? UFO-észlelést Japánból.
1965. március 18-án a TOA légitársaság repül?gépe, fedélzetén 28
személlyel, Shikoku szigetére tartott. A gépet a nagy repülési tapasztalattal, sok repült órával rendelkez? Yashika Inaba kapitány és Tesu Umashima másodpilóta irányította. A légköri viszonyok ideálisak voltak, a pilóták betartották az el?írt 2000 méteres repülési magasságot. 19 óra körül, szinte a semmib?l egy zöldes fényt sugárzó ufó jelent meg. Átmér?jét Inaba kapitány 12-15 méterre becsülte. Egy ideig követte a japán gépet, majd leállt és lebegni kezdett szorosan a repül?gép mögött. Már a jelenség közeledésekor akadoztak a m?szerek a repül?gép pilótafülkéjében. Az automatikus irányhatározó felmondta a szolgálatot, majd megszakadt a rádiókapcsolat a közeli reptérrel is. Ekkor az UFO gyorsított és a repül?gép mellé lavírozott.
Az ufót és a japán utasszállítót alig nyolcvan méter választotta el egymástól. A két gép Matsuyma városáig repült együtt, majd az UFO éppolyan váratlanul, ahogy felbukkant, köddé is vált. Ezután a gép összes m?szerének m?ködése helyreállt, és az út hátralév? része már zavartalanul folyt.
A repül?téri hatóságok el?tt nemcsak a gép kapitánya, hanem az utasok is tanúsították, hogy UFO-t láttak. Ugyanekkor egy sportrepül?gép pilótája szintén jelentette, hogy egy zöldes fényt sugárzó UFO-t észlelt.
Azonban nemcsak a polgári repülés alkalmazottai találkoznak ufókkal, hanem a katonai gépek pilótái is.
A japán katonatisztek ebben a kérdésben nyitottabbak amerikai kollégáiknál.
Fuijo Hayashi, a légier? kapitánya így nyilatkozott az UFO-król: ?Az UFO-k létezését nem lehet tagadni. Ha mi, pilóták felvállaljuk a követésüket, akkor egyértelm?en azonosítanunk kell az objektumot, akár ellenséges, akár nem. Ugyan azt állítják, hogy ezek az objektumok bizonyos hatalmak titkos fegyverei, de különös, hogy eredetüket nem tudjuk megállapítani.?
Kanashi Ishikawa tábornok (1967-ben a japán légier? f?nöke) így vélekedett: ?Ha az UFO-k repül? testek, amelyek a leveg?ben repülnek, akkor radarral meg lehet a helyüket határozni. Számos bizonyíték igazolja, hogy radarral már betájolták ?ket. Ennek következtében az UFO-k léte realitás; talán a mindenségb?l jönnek.?