Propellerekkel hajtott repül? hegy, magyarul rukma vimána, amely Zoroaszter anyja el?tt szállt le és egy férfi lépett ki bel?le? Különös lények vontatta babiloni harci szekér? Sugárhajtású ?rkomp, szkafanderes alakkal, és derékszögben egymásba bújtatott óriási hullahopkarikák belsejében tovagördül? fura lényekkel? Mit látott Ezekiel?
Josef Franz Blumrich, a NASA osztrák származású mérnöke, miközben minden erejével cáfolni akarta, végül tudományosan bebizonyította, hogy a próféta látomásában leírt szerkezet valóságos, majd, miután elkészítette a modelljét, megalkotta a mindenfelé haladni képes kereket (omnidirectional wheel) is. S?t. Szabadalmaztatta (a 3.789.947 számú okirat 1974. február 5-i keltezés?). Igaz, eltér az ezékieli leírástól, de ez semmit sem vesz el az egyébként is izgalmas pályafutású vezet? mérnök zsenialitásából. Talán maga Ezekiel sem állt messze a mérnöki tudományoktól, hiszen az új jeruzsálemi templomot centire pontosan lemérte és minden fontos építészeti adatát feljegyezte. Az más kérdés, hogy amikor az új templom felépült, az Salamon templomának kicsinyített mása lett…
Nagy kár, hogy Ezekiel könyvében nincs “géperej?” repül? szerkezet, sem kerekeken gördül? szárnyas alak, a pap-prófétát megszólító emberforma lény nem irányítókabinban tartózkodik, és nem szkafanderes. A látomásban leírt konstrukció a jeruzsálemi templom el?tt elhelyezked?, Ezekiel által jól ismert nagy ég?áldozati oltár, és a Szentek Szentjében rejt?z?, egyszer? pap számára sohasem látott frigyláda ?egybeépített” mennyei megfelel?je – világos, hogy a mennyben nincs szükség ezek elkülönítésére. Az oltár szarvai helyén állnak a frigyláda szárnyas kérubjai, maga az oltár pedig a négy sarkán egy-egy embermagasságú, négy egymásba bújtatott smaragdabroncsból összeálló gömbön – nem gördül, mert a gömbök nem fordulnak el -, hanem siklik ide-oda, illetve amikor a kérubok meglendítik a szárnyukat, akkor fel is emelkedik. Az oltárban (fa)szén izzik, néha itt-ott fellobanva, felette kristályboltozat, afölött zafírtrónus, melyen részben borostyánsárgán, részben vakító fehéren sugárzó emberi alak ül, akit Ezekiel egyértelm?en azonosít: elohei Jiszráél, Izrael Istene.
A kérubok amúgy mitikus, négy szárnnyal rendelkez?, csecsem?arcú él?lények (ilyenek voltak ráhímezve a jeruzsálemi templom küls? és bels? szentélyét elválasztó kárpitra is, ami Jézus halálakor kettéhasadt). A khérub arám szó, azt jelenti: ?mint egy csecsem?”. Olyan ártatlan. Olyan romlatlan. Ezért alsó két szárnyukkal a testüket takarják szemérmesen, csak a fels? kett?t használják repülésre. Ezekiel látomásában a csecsem?arc három további arccal egészül ki: jobbról oroszlánarccal, balról bikaarccal, hátul pedig sasarccal, amelyek – mint azt az izraeli n?ideálról szóló cikkemben már kifejtettem – érzelmi alapon értelmezend?k, nem analógia mentén. Az oroszlánarc a fenséget, a királyi méltóságot, a bikaarc a ?bivalyer?t”, a dinamizmust, a sasarc pedig a tökéletes biztonságot, a világ minden apró rezdülését figyelemmel kísér?, hajszálpontosan beavatkozó felügyeletet sugározza. Ezt er?síti az is, hogy a kérubok szárnyai (a testüket takarók is), a hátuk, és a smaragdgömbök pántjai is tele vannak szemekkel. Az oltár feletti kristályboltozat pedig a Jelenések könyvéb?l jól ismert üvegtenger – alulnézetben.
És mégis. Ha most el?vesszük Ezekiel könyvének eredeti szövegét, és amennyire csak lehetséges, mindent?l elvonatkoztatva szóról szóra pontosan lefordítjuk, mai, technikában jártas, modern európai gondolkodásmódunk miatt úgy fogunk járni, mint az arabok, akik az oroszoktól egyszer négyszáz tonna ócskavasat vásároltak, aztán akárhogy próbálták összerakni, mindig tengeralattjáró lett bel?le… Valóban igaz lenne? Döntsön az olvasó. Mindkét változatnak van üzenete.
(Ezekiel leírásának szó szerinti fordítását, párosítva az eredetihez legközelebb álló Károli-félével, szívesen elküldöm az érdekl?d?knek, ám ebben szándékosan törekedtem arra, hogy amennyire a szöveg megengedte, ne feltétlenül a Josef Blumrich által modellezett ?rhajót lássam magam el?tt.)