Ősi tudományos vita, hogy vajon létezhet-e intelligens élet a Földön kívül, és ha igen, i a fenéért nem botlottunk még bele. Az Astrobiology folyóiratban megjelent egy új tanulmány , amely szerint az lehet ennek az oka, mert a legtöbb életforma a helyi klímaváltozás miatt már azelőtt kihalt , hogy civilizáció fejlődhetett volna ki az adott bolygón.
Az univerzum tele lehet lakható bolygókkal, ezért sok tudós úgy gondolja, hogy nyüzsögnek rajtuk a földönkívüliek. A korai élet törékeny, ezért mi úgy gondoljuk, ritkán fejlődik olyan gyorsan, hogy életben is maradhasson.
? mondta Aditya Chopra, a tanulmány vezető szerzője.
A legtöbb bolygó környezete a korai szakaszban instabil, és a felszínén kialakuló életnek fontos szerepe van a stabilizálásában. Az ilyen bolygókon kialakuló élet gyakran nem biztos, hogy kibírja addig, amíg elég fejlett lesz az atmoszféra stabilizálásához, és végül alulmarad a természettel szemben. Ilyenkor a bolygó vagy megfő az üvegházhatástól, mint a Vénusz, vagy éppen hogy lefagy az elvékonyodó légkör miatt, mint a Mars.
A kutatók szerint a tanulmányuk az egyik lehetséges válasz a Fermi-paradoxonra. Így szokták hívni azt az ellentmondást, hogy hiába nagyon magas a Földön kívüli intelligens élet esélye, még mindig semmilyen erre utaló jelet nem találtunk. A szerzők a válaszukat Gaia Szűk Keresztmetszetének nevezik:
Attól még, hogy sok a lakható bolygó, nem biztos, hogy hosszú távon is alkalmas arra, hogy élőlények éljenek rajta.
Eszerint nekünk itt a Földön nagy szerencsénk volt, hogy nemcsak nagyon jó helyen van a bolygó, de elég időt is kaptunk arra, hogy átpasszírozzuk magunkat ezen a szűk keresztmetszeten, és így a Föld bioszférája stabilizálódhatott.