??És ivának azokból mindnyájan?? Márk evangéliumából vesszük ezt a történet, amikor Jézus ?vevén a poharat, hálát adván és adá nekik (Mk. 14:23). – a következ?kben közli a szerz? Jézus szavait, így: ?Ez az én vérem, az új szövetség vére.? ?Tehát Jézus ?vérszövetséget kötött tanítványaival. – ez a tette csak a szkíta hagyományok ismeretével érthet?. Ugyanis a szkíták nemzetsége volt az egyetlen, mely a felebaráti szeretetet ?vérszövetséggel? pecsételte át ?testvéri szeretetté?, a borba csöppentett vérük egyesülése által.
Kétségtelen, hogy Jézus az ?si szkíta hitvilág hagyományát támasztotta új életre ezzel az ?Új szövetséggel?, hiszen a zsidó környezetben ez ismeretlen volt. Jézus korában egyedüliek voltak a Pártos birodalom uralkodói, kik megállapodásaik legértékesebb és felbonthatatlan pecsétjeként a vérszerz?dés szentségét gyakorolták, és csak ezzel indokolható ázsiai testvérnépeik állandó segítsége, mely oly politikai és katonai er?t biztosított részükre, hogy Róma 500 éven át tehetetlen volt velük szemben és a római légiók messze elkerülték a Pártos birodalom határait.
De térjünk vissza a ?régi írásokra?, amelyeknek tudakozását Jézus említi, hogy azok mind róla beszélnek. Nézzük el?ször is azt a Mariban talált ékiratot, mely hirdeti, hogy: ?Az Isten els?szülöttje, aki a ?Világ Világossága? – En-Lil – egy napon emberi testet ölt és leszáll a Földre.? – Ez a prófécia beteljesedett, és így a galileai Jézusban, az Isten fiában felismerjük a 3000 évvel el?tte már imádott Világ Világosságot, a sumér hitvilág En-Liljét. Az isten fia embernek született a prófécia népének utódai között és ?Új Szövetséget? ad a népének.
De miért ?Új Szövetséget?? – Ha ?Újat? ad, akkor volt régi, hiszen itt van a bibliai ?ószövetség?.
De álljunk meg ennél a kérdésnél egy pillanatra. Nézzük meg, hogy ?Mi ennek az ószövetségnek a tartalma és azt is, hogy ki kötötte kivel?? A tartalom: Mózes I. könyvének 17:10-14 verseiben így olvasható (Miután a 9. versben mondja Isten Ábrahámnak):
?Te pedig az én szövetségemet meg?rizzed, te és a te magod, te utánad az ? nemzedékei szerint. Ez pedig az én szövetségem, melyet meg kell tartanotok és közöttem és ti közöttetek és a te utánad való magod között: minden férfi körülmetéltessék nálatok. És metéljétek körül a ti férfitestetek b?rének elejét és ez lesz az én közöttem és ti közöttetek való szövetség jele.?
Ezt a szövetséget azonban Jézus nem ismerte el, hiszen a zsidók által hitt ?bosszúálló Istent? egyszer?en csak ?ördög atyának? nevezi (Jn. 8:44).
A körülmetélésre vonatkozólag pedig nem azt mondja a zsidóknak, hogy az Istent?l való, hanem egyszer?en így: ??Mózes adta nektek a körülmetélést?? (Jn. 7:22).
Jézus e szavaival tehát a körülmetélést egyáltalán nem tartja ?szövetségnek? és a szeret? mennyei Atyát nem azonosítja a zsidó Jahwéval.
Ha Jézus nem ismeri el az ?ószövetségnek? nevezett körülmetélési paktumot, akkor miért ad ?Új Szövetséget?? – Mivel az ? szavai és tettei tökéletesek, azt kell felelnünk, hogy ?Jézusnak tudomása volt Ábrahám el?tti népének azon hiedelmér?l, mely szerint En-Lil, a Világ Világossága, Jézus Örökt?l fogva lett Istensége a Földre szállt Em-bar-ral (emberpárral) valóban ?szövetséget kötött.? S ez a szövetség azoknak a ?régi írásoknak? egyike, amelyre hivatkozik. Ez Jézusnak és népének az ?ószövetsége?, mely a sok ezer éves szenvedéssel, meneküléssel, vándorlással feledésbe ment és így a nép elvesztette Istenben való életfájának gyökerét.
Az egyetlen szomorúság ebben az, hogy a keresztények nem ismerik vallásuk biblikus ószövetségének alapját és nem olvassák el azt, amit Ábrahám istene mond így (1Móz. 17:14): ?A körülmetéletlen férfi pedig, aki nem metéli körül az ? férfitestének b?rét, az ilyen férfi kivágattatik, mert felbontotta az én szövetségemet.?
A II. Vatikáni Zsinat megállapítja, hogy: ?A keresztények Ábrahám fiai a lélek szerint.?
Hát senki sem mer tiltakozni ebben az ügyben?
Nem lehetünk – pláne ?Lélek szerint? – oda tartozók, hisz nem vagyunk körülmetélve és a bibliai ószövetségi isten félreérthetetlenül megmondja, hogy az ?ilyen lélek kivágattatik? az ? népe közül.
A következ?kben ismertetem a mi saját ószövetségünk szövegét – okulásra és elmélkedésre:
1. Iz-Ten tökéletes alkotásában, az ? változtathatatlan akarata szerint, Én-Lil elválasztotta az Eget a Földt?l és messzire távolodott a Föld attól.
2. Én-Lil kiásta a Mag-ot a Föld belsejéb?l, hogy majd kalász fakadjon bel?le a Rendeltetés szerint.
3. Az Ég és a Föld szövetségévé a Fokost avatta; a Fokos és Nádkosár hivatásául pedig a Munkát rendelte.
4. Így magasztalta fel Én-Lil a Fokost. Aranyból lett az ? fokosa, és ezüstb?l annak dísze. Feje lazúrk? és foka er?s, mint a gátakat dönt? Égi Bika.
5. Amikor Én-Lil megteremtette így a fokost és annak sorsát is megszabta, fején ékesked? Szent Koronáját annak az Em-Bar-nak fejére illesztette, akit már el?bb a Földre küldött és most kegyes szemmel nézett rájuk.
6. Az ég lakói mind köréje sereglettek és Én-Lil elibük tette a Szent Fokost.
7. Imával hódoltak Én-Lilnek az Ég lakói és aztán – égi szózat kíséretében – átadták Én-Lil Szent Fokosát a földi Em-Bar-nak, hogy a rávetett sors szerint használja azt.
8. Az Ég lakóinak szózata pedig az volt: ?Vegyétek Én-Lil Szent Fokosát örök szövetségül. Mert szövetséget állapítunk meg mi közöttünk és ti közöttetek és a ti magotokból utánatok jöv? nemzedékek között.
9. Iz-Ten – Én-Lil által – tinéktek és nemzedékeiteknek adta a Földet, a Tudás fájával örök birtokul. Telepedjetek és gyarapodjatok a négy folyók gazdag vidékein.
10. A Szent Fokos ama szövetségnek jele, melyet meg kell tartanotok mi közöttünk és ti közöttetek, akik majd a földi helyeken – a Munka erejével – felépítik Iz-Ten földi birodalmát. E Szent Fokos Szövetsége adja meg nektek a Föld birtoklásának hatalmát.
11. Azért rendeljük, hogy nemzedékeitek fiainak mindegyike éljen és munkálkodjon e Szövetség Fokosának erejével. A kezében tartsa és jól használja az Én-Lil dics?ségére.
12. És amikor Én-Lil aranyfokosát a Földre szállt Em-Bar kezében látta, villámfényt szórt arra és mennydörgésként így hallatszott szava a Földre: ?Szövetséget kötöttem veled kosi Em-Bar a Fokos erejével. A Föld ura lész mindaddig, míg h?séggel szolgálod és megtartod Szövetségemet.?
13. Az Ég lakói pedig jól segítették a földi kosiakat a Szövetség szerint. B?ség és boldogság fakadt a Földön a Fokos ereje által.
14. Városokat épített a Fokos és a Fokos Háza lett az Igazság szentélye, de a Szövetség ellen lázadó házat, az engedetlenség otthonát is a Fokos dönti romba.
15. Lemetszi a gonoszság fejét. Letöri koronáját és kivágja gyökerét, de segít?je és oltalmazója a Jóság virágát term? Életfának.
16. Én-Lil Atya meghatározta a Fokos hivatását? és az Ég és Föld közötti Szövetség ereje által pedig mindörökre rendelte azt, hogy ?A fokos dicsértessék?.!?
17. Az Ég lakói jól teljesítették a Szövetséget. Mert ahogy a földi ember Em-Bar testében él a Lélek fénye és annak ereje által uralja, formálja az anyagot – folytatva Iz-Ten akarata szerint a Teremtés munkáját; ugyanúgy az Ég lakói között Én-Lil volt az, aki a Lélek – Én-Lil – ereje által teremtett tovább minden anyagot és testet.
18. Én-Ki áldotta meg – a Szövetség szerint – a Tudás Fájának országát; fákkal, növényekkel, madarakkal és állatokkal sokasítva meg azt a Föld színén és aranyat, ezüstöt, rezet és mindenféle ércet rejtett annak belsejébe. Az Ég lakói közül Is-Kur lett ezek gondozója, mert ? hozta az aranyat és az ezüstöt az Égb?l a Földre.
19. Aztán a négy folyó vizeit gazdagította Én-Ki b?séggel és a halak sokaságával. A vizek vigyázójául Én-Bi-Lulu-t rendelte az Égb?l.
20. Az Em-Bar fiai pedig – a Tudás Fájának erejével – ekér ls igát szerkesztettek. A Fokossal formálták azt. Elvetették Én-Lil által a Földre adott magvakat és kalászba szökkent gazdag termés ékesítette a földi mez?ket. Öntöz?csatornákat is épített a Fokod és ezek gondozójául Én-Ki az égilakó Én-Ki-Du-t tette.
21. B?ség és öröm lakozott a Földön. Házak építésébe kezdtek és a téglavetésre, a téglavet? formák készítésére az égilakó Kabta tanította meg a kusok nemzetségét.
22. Az állatok is megszaporodtak. Istállókat építettek nekik. Tejüket lefejték. Én-Ki úgy akarta, hogy Dumuzi – az Ég h? pásztora – tanítsa meg Én-Lil népét az állatokkal való bánásmódra és tejük felhasználására. Így tartották, ?rizték az Égiek a Földi Kusokkal, Én-Lil Szent Fokosának népével kötött Szövetséget.
Ez a mi ószövetségünk, mely a suméroknál és a szkítáknál is a vallásos hiedelem szent tartalma volt, hiszen mindenütt, ahol a mi népünk lakozott, használták a ?munka fokosát? és a királyi tekintély – a ?szent szövetség? megtartásának jelképéül – aranyból készítette el Én-Lil szent fokosát úgy, amint annak leírását az ékiratos táblán találjuk. Tehát lapis lazulinból van a foka. Sumériában is és a szkíták földjein (Magyarországon is) megtalálták a régészek ezeket a leleteket, melyek legszebbjét a szkíta kincsek között láthatjuk. Tehát Jézus sumér-arám-szkíta hagyományismerete biztosan tudott err?l az ószövetségr?l. De azt is jól tudta, hogy népénél a sok szenvedés a feledés fátylát borította a hagyományokra és a földön való megtelepedést, boldogságot, munkás, jó életet biztosító, de feledésbe ment ószövetséget olyan ?Új Szövetséggel? kell életre hívni, mely feltámadást ad a lelki sebesülteknek. – jézussal kell tehát vérszerz?dést kötni a magyar népnek is, ha letargiába süllyesztett állapotából fel akar támadni. – igyuk tehát a kehelyb?l igaz magyar hittel Jézus Urunk vérét, a feltámadás vérszövetségében.
Ezt a mi ószövetségünket tartalmazó ékiratot Kramer olvasta le a Philadelphiai Egyetemi Múzeumban tárolt táblákról és a ?Fokos teremtése? címen közli könyvében. Megemlíti, hogy itt van leírva a sumér hitvilág álláspontja a világ teremtésér?l és isteni megszervezésér?l.