Home A múlt rejtélyei Véletlen egybeesés vagy bizonyíték? – földönkívüliek a festészetben

Véletlen egybeesés vagy bizonyíték? – földönkívüliek a festészetben

350
0

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a földönkívüliek léte és az UFO-elképzelések modern, új dolgok. Nos, lehet, hogy valóban azok (ahogy Carl Sagan is állítja Korok és démonok című kötetében), és pontosan ezért döbbenünk meg újra és újra bizonyos művészeti alkotásokon, melyeket 500+ évvel ezelőtt készítettek, és a mai szem számára egyértelműen földönkívüli jelenlétet sugallnak.

1

Először azt feltételezzük ilyenkor, hogy csalással van dolgunk, azután pedig, hogy megtudjuk, hogy tényleg azt látjuk, amit látunk (és hogy abban a pillanatban is azt láttuk volna, amikor lerakta a festő az ecsetet), ledöbbenünk. Magyarázat nincs, a rejtély valós… Nézzünk néhány zavarba ejtő műalkotást ebből a szempontból!

Barlangfestmény (Franciaország, Kr. e. 13.000 körül)

2
Persze, persze, lehet mondani: milyen ufó, ez legfeljebb valami dombot ábrázol. Valóban, a maga túlságos egyszerűségében ez a barlangfestmény akármit ábrázolhat, de az tény, hogy mai szemmel nézve ez a forma kifejezetten repülő csészealj-szerű.

Olasz barlangfestmény, Kr. e. 10.000 körül
3

Nem tudjuk, ki hogy van vele, de mi ezen a történelem előtti képen szkafanderes-bűvárruhás embereket vélünk felfedezni. Lehet, hogy a Ferrari készült 12.000 évvel ezelőtt már a leghatékonyabb forma1-es sisak tervezésére…

Egyiptomi relief, Kr. e. 400 körül
4

Hogy ez a szituáció pontosan mi a nyavalya, azt nem tudjuk. Ellenben azt látjuk, hogy egy baljósan ufonautának tűnő “váza” az esemény főszereplője, amelynek (akinek?) a derék ember csirkét nyújt át. Még a lelógó köpenyszárnyakat is lehet látni (vélni).

Krisztus Keresztrefeszítése, Visoki Decani Monostor, 1300-as évek
5

Ha az egyiptomi falikép félreérthető is volt, akkor ez a kép teljesen egyértelmű. A bal és jobb oldali sarokban is látható egy-egy valami, ami talán még a XIV. században is űreszköznek tűnhetett. Hogy mik azok, ki festette őket, és mi okból festette őket oda… ezekről a dolgokról senki nem tud semmit.

6

Carlo Crivelli: Angyali üdvözlet szent Emidiusszal, 1495 körül

7
A Szentírásbeli jelenet azt a történetet meséli el, hogy Gábriel arkangyal leszállt a Földre, és elvitte a hírt Jézus anyjának, Máriának a Messiás születéséről, és tulajdonképpen a nő beleegyezését kérte mindehhez. A kép egy kis adalékként hozzáteszi, hogy Mária valami rejtélyes besugárzást is kapott a mennyekből – vagy egy repülő eszközről.

Madonna a gyermek Keresztelő Jánossal, 15. század
8
Ajánljuk figyelembe a Mária tarkójánál, az égen látható hogyishívjákot. Ha ez is belemagyarázás, akkor kíváncsiak volnánk, ki mit tudna felhozni magyarázatként… még egy ember is látható ott a háttérben, aki kíváncsian néz fel az égre! Kedves Olvasó, tudjuk mit gondolsz, és nem, nem photoshopos alkotásról van szó.
10
Krisztus megkeresztelkedése, 1710
11
Az Írás szerint amikor Jézus alámerült a Jordán vizében, valóban megnyílt az ég, leszállt Jézusra a Szentlélek, és az Atya szózata hangzott, így teljesen megnyilvánult a teljes Szentháromság. Azt a Szentírás elfelejtette említeni, hogy mindez egy repülő csészealjról történt, ellenben a festő a szavak mögé látott, és úgy festette le. A kérdés újra csak az: miért? Mit látott korábban, hogy ezt festette a képre?

Illusztráció az Ume no Chiri (1803) könyvből
12

Ez egy igazán szaftos forrás, ugyanis az Ume no Chiri (“Barackpor”) könyv egy beszámoló az Ibanagi Prefektúrából, Japánból. Arról szól, hogy helyiek kapcsolatot létesítettek egy igen furcsa hajóval (mint ami a képen van). A tanúk állításai szerint a külseje fémből és üvegből állt (1803-ról beszélünk!), belül pedig furcsa írásjeleket figyeltek meg. Meg is örökítették: könnyű észrevenni a japán kanji-kalligráfiától tökéletesen különböző jeleket a gép fölött.

A kérdés leggyakrabban nem is az, hogy mit látunk a képen, hanem hogy miért festette azt oda a festő: hogy kerül Jézus megkeresztelkedésének egére egy ufó, miért van Mária válla fölött szintén repülőeszköz? Hol látott ilyet a festő, és a gondos, kínos, akár évek hosszú tervezésével előálló kompozícióba miért foglalta bele? Különösen a reneszánsz és barokk festményeken (melyek itt is prezentálva vannak) furcsa ez: ezeken a képeken még egy-egy kéztartás vagy arckifejezés is szimbolikus jelentéssel bír, tökéletesen ki lehet zárni a mesterek vicceskedő kedvét és a véletlen erejét is. Ezek a dolgok direkt, szánt szándékkal kerültek oda, ahol vannak, a kérdés pedig állandó: miért?…

És akkor még nem is beszéltünk a Közép-Amerikai romok véseteiről, a piramisokról, a Nazca-vonalakról…

Látogatók