Home Cikkek VESZELY A NAPBOL

VESZELY A NAPBOL

314
0
Megosztás

A Földünkt?l 150 millió kilométernyire lángoló Napot gyakran nevezik az élet forrásának és ez kétségkívül igaz is. E nélkül az égitest nélkül nem létezne élet a Földünkön, nem lennének növények, nem élnének állatok és mi, emberek sem. Ám mindezek mellett Naprendszerünk központi csillaga egyáltalán nem olyan kellemes “lakótárs” mint amilyennek látszik.

Az élet elengedhetetlen feltétele ugyanis egyben annak legveszedelmesebb ellensége is lehet. A tudósok körülbelül egy évszázada tudják, hogy a Nap hatást gyakorol a bolygónkra és a rajta lév? él?lényekre, méghozzá gyakorta nem kívánt módon is.

Nap felszínén folyamatosan megfigyelhet? napfolttevékenység csak az egyik jelenség, amely gondot okoz a tudósoknak, mivel hatással van a Föld mágneses mez?inek er?sségére. Ám van egy másik jelenségcsoport, amely még ennél is nagyobb veszélyeket hordoz, és ez a napkitöréseké.

A napkitörések olyan hatalmas erej? robbanások a Napban, amelyek több kilométer magas lángoszlopokat lövellnek ki, és ezzel párhuzamosan irdatlan erej? elektromos és mágneses energiát mozgósítanak. Ezek az elektromagnetikus viharok képesek elérni a Földet, és számos kellemetlenséget okozhatnak.
Szerencsénkre a hatalmas erej? napkitörések igen ritkák, nagyobb kitörésekre 11 évenként lehet számítani.

Ez történt 1989-ben, amikor az addigi legnagyobb napkitörés érte el a Földet, és sötétségbe borította fél Kanadát, hetekre tönkretéve az elektromos hálózatot. A legutóbbi ilyen periódus 2001-ben volt, és habár még hatalmasabb volt, mint az 1989-es, nem a Föld felé irányult.Akik azonban úgy gondolták, hogy most egy újabb évtizedre nyugodtak lehetünk a Nap fel?l, alaposan tévedtek. A tavaly kezd?dött, de még napjainkban is folyó váratlan napkitörések komoly aggodalommal töltik el a tudósokat, nemcsak a periódusos kitörésekt?l való eltérésük, hanem rendkívüli hatásaik miatt is.

A napkitörések nyomán kiszabaduló sugárzások percek alatt elérik bolygónkat, de nem sok veszélyt rejtenek ránk nézve. Ám az elektromagnetikus vihar, amely gyakorlatilag egy elektromosan feltöltött gázfelh?, és 3-4 nap alatt éri el a Földet, beleütközik a bolygónkat körülvev? mágneses pajzsba. Ilyenkor iszonyatos energiák szabadulnak fel, és ezek órákra megbéníthatják a m?holdas kommunikációt, tönkreteszik az érzékeny berendezéseket (mint például a kémm?holdak érzékel?it), képesek túlterhelni a földi elektromos hálózatot, “megbolondítani” az id?járást, és számos biológiai elváltozást okozni.

A 2003-as napkitörések sorozatos áramszüneteket okoztak az Egyesült Államok keleti partvidékén (New York, Washington, Philadelphia) és Európában (London, Bécs, Franciaország, Olaszország). Számos távközlési és navigációs m?hold csak úgy élte túl a mágneses viharokat, hogy id?ben kikapcsolták ?ket, de egy japán szatellit így is elveszett. A légi közlekedésre és a navigációs rendszerekre gyakorolt nem kívánt hatások miatt korlátozni kényszerültek a repül?járatokat is. Az energiahálózat több szegmensét le kellett kapcsolni, hogy ne lépjen fel váratlan túlterhelés, de néhol még ez sem volt elég.
A földi id?járásban tapasztalható váratlan jelenségek, mint a tornádók, az özönvízszer? es?zések, a szárazság és az er?s viharok, mind-mind a napkitörésekkel és a napfoltokkal állnak összefüggésben. Az él?világra gyakorolt hatás azonban még ennél is drámaibb lehet. A mágneses viharok idején ugyanis a szív-, ideg- és érrendszeri betegségben szenved?k halálozási aránya megemelkedik, és gyakoribbá válnak a járványok. Ilyenkor ugyanis megváltozik a baktériumok és a vírusok életm?ködése is, és az ellenük ható gyógyszerek hatékonysága szintén módosul.
Nemcsak a NASA, de más kutatók is úgy vélik, az elmúlt évtizedekben egyre szaporodik az olyan nagy erej? napkitörések száma, mint amilyenekre nem is oly régen sor került.
(Minden id?k legnagyobb megfigyelt napkitörésére 2003. november 4-én, kedden került sor. A napkitörés során keletkezett elektromágneses vihar november 5-én és 6-án érte el a Földet. – A szerk.)

Ez pedig újabb kellemetlenségek bekövetkeztét jelenti. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Nap megfigyelését végz?, SOHO nev? m?hold technikai nehézségekkel küzd. A SOHO az egyetlen m?hold, amely id?ben figyelmeztethet bennünket a napfoltokra és a napkitörésekre, így lehet? válik az elektromagnetikus viharok elleni védekezés, mint például a szatellitek kikapcsolása vagy az elektromos hálózatok leállítása.

Megosztás
Previous articleA Mercury 13
Next articleDávid Fia