Home Tudomány és technológia A dopamin lehet felelős a tudatért

A dopamin lehet felelős a tudatért

0

Egy új kutatás szerint az örömöt okozó kémiai vegyület, a dopamin kulcsszerepet játszik az emberi tudatosságban.
Az elmúlt napokban Prof. Barbara Jacquelyn Sahakian, Christelle Langley, Emmanuel A Stamatakis és Lennart Spindler doktorjelölt kutatók ismertették eredményeiket.

A tudatosság vitathatatlanul fontos tudományos kérdéskör. Tudat nélkül tudomány sem lenne. De miközben mindannyian tudjuk, hogy milyen az, ha valaki tudatos szinte lehetetlen pontosan megmagyarázni, hogyan keletkezik a tudat. Nem tudjuk ugyanis, hogy a tudatos élményk mely agyi rendszerekből származnak, aminek óriási klinikai jelentősége lenne. Azt tudjuk, hogy a tudatzavar súlyos agysérülés gyakori következménye, ide tartoznak a kómák és a vegetatív állapotok. És mindannyian tapasztaljuk a tudatosság átmeneti elvesztését, amikor altatásban vagyunk egy műtét során.

A Proceedings of the National Academies of Science című folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók kimutatták, hogy a tudatos agyi aktivitás a jelek szerint az a dopaminnal függ össze.

A tudatzavarok hátterében álló idegi mechanizmusokat nehéz jellemezni, így ez megnehezíti a diagnosztizálást is. Az agyi képalkotás során a kutatók megállapították, hogy egy egymással összekapcsolt agyi régiókból álló hálózat, az úgynevezett alapértelmezett üzemmód hálózat részt vesz az öntudatosságban. Azt is kimutatták, hogy ez a hálózat károsodik az altatásban és a tudatzavarokat okozó agykárosodást követően. Úgy tűnik, hogy ez a hálózat döntő jelentőségű a tudatos tapasztalatszerzés szempontjából.

Egy 2006-os mérföldkőnek számító tanulmányban egy kutatócsoport kimutatta, hogy egy 23 éves nő, aki súlyos agysérülést szenvedett, és akiről azt hitték, hogy egy közlekedési balesetet követően vegetatív állapotban van, a tudatosság jeleit mutatta. A pácienst arra kérték, hogy egy agyi szkennelés (fMRI) során képzelje el a teniszezést, és a tudósok azt látták, hogy az agy motoros folyamatokban részt vevő régiói válaszul bekapcsolódtak.

Hasonlóképpen, amikor arra kérték, hogy képzelje el, amint végigsétál otthonának szobáin, az agy térbeli navigációban részt vevő régiói, például a hátsó parietális kéreg, szintén bekapcsolódott. Az aktiváció mintázata, amelyet mutatott, hasonló volt az egészséges emberekéhez, és úgy ítélték meg, hogy a beteg agya tudatossággal rendelkezik, még akkor is, ha ez a klasszikus klinikai értékelés során nem volt észrevehető.

Más kutatások más vegetatív állapotú betegeknél is találtak hasonló hatásokat. Idén a Brain című folyóiratban tudósok egy csoportja arra figyelmeztetett, hogy minden ötödik vegetatív állapotban lévő beteg tudatos lehet – bár ebben nincs egyetértés.

A tudatosságban szerepet játszó agyi kémiai anyag

Hogyan segíthetünk tehát ezeknek az embereknek? Az agy több különböző területekből áll. Az agysejtek számos vegyi anyagot használnak az egymással való kommunikációhoz, így számos agyi funkciót lehetővé tesznek. A kutatók tanulmánya előtt már volt némi bizonyíték arra, hogy a jutalmazásban betöltött szerepéről jól ismert dopamin a tudat zavaraiban is szerepet játszik.

Egy tanulmány például kimutatta, hogy a dopamin felszabadulása az kismértékben károsodott a tuduknál lévő betegeknél. Ezenkívül számos kisebb vizsgálat kimutatta, hogy a betegek tudata javulhat olyan gyógyszerek adásával, amelyek a dopaminon keresztül hatnak.

Az agyban található dopaminforrást ventrális tegmentális területnek (VTA) nevezik. Ebből a régióból szabadul fel a dopamin az agykéreg legtöbb területére. A kutatók nemrégiben végzett vizsgálatukban kimutatták hogy az agy ezen dopaminforrásának a működése károsodik a tudatzavarban szenvedő betegeknél és az egészséges embereknél is abban az esetben, ha érzéstelenítőt kapnak.

A kutatók egészséges embereknél azt találták, hogy a VTA funkciója a nyugtatók adásánek leállításával helyreállt. A csökkent tudatállapotú embereknél pedig, akiknél idővel javult az állapotuk, a VTA-funkció egy része is visszanyerte a funkcióját. Úgy tűnik tehát, hogy a dopamin rendellenes működése összefügg az alapértelmezett üzemmód-hálózat rendellenes működésével.

A Cambridge-i Egyetem aneszteziológiai részlegén végzett tanulmány azt is kimutatta, hogy a dopaminra ható jelenlegi és jövőbeli gyógyszerek alkalmazása segíthet az altatás jobb megértésében. Meglepő módon, bár az éterrel történő érzéstelenítést először 1846-ban alkalmazták a sebészetben a Massachusetts General Hospitalban, az általános érzéstelenítőszerek több helyen történő, érzéstelenítő hatást kiváltó hatásának pontos folyamatai továbbra is rejtély marad.

A kutatás legizgalmasabb szemszöge végső soron az, hogy reményt ad az elmebetegségek hatékonyabb kezelésére a dopaminra ható gyógyszerek segítségével.

Fotó: Gerd Altmann / Pixabay