A világ legbizarrabb helyeinek egyike kétségkívül az elhagyatott babák szigete. Mosolygó, piszkos, sérült, gyakran kéz, láb vagy szem nélküli, félelmetes babák lógnak az ágakról, a környékbéliek pedig azt beszélik, hogy éjszaka félelmetes dolgok történnek.
Mexikóvárostól 28 kilométerre délre, a Xochimico-csatornák között kis sziget fekszik, amelyről néhány évtizeddel korábban senki nem gondolta volna, hogy egyszer népszerű turistalátványosság lesz – legalábbis azok körében, akik kedvelik a hátborzongató, rejtélyes helyeket.
A szigeten járva az az érzése az embereknek, hogy az otthagyott, sokszor kéz ás láb nélküli rothadó műanyag babák folyamatosan figyelik őket. A helyiek meg vannak győződve róla, hogy ezeknek a babáknak lelke is van, éjszaka pedig a sziget sötétjében kísértenek.
Olyan abszurd az egész hely, mintha csak egy horror tárlatba lépne az ember. Megfeketedett szemek tekintenek vissza rá, elkopott, bűzös gyermektorzók hevernek a fűben, a fákról lelógó, merev játék babák pedig intő lidércekként lebegnek a levegőben.
A nyomasztó hangulat úgy telepedik rá az emberre, mint egy fojtogató szörnyeteg. Az enyészetté vált babák évről évre rengeteg borzongani vágyó turistát vonzanak a nagyvilágból. Egyesek képesek Japánból, Kínából is ellátogatni az elhagyatott babák szigetére, mely nem csupán látványosság: nagyon is ijesztő múlttal rendelkezik.
A környékbéliek által ismert történet szerint sok évvel ezelőtt egy borús napon egy kislány holttestére bukkant itt a sziget gondnoka, Don Julian Santana Barrera. Julian nemsokkal később meglátott egy vízben lebegő babát. Kihalászta, majd felakasztotta egy fára, hogy így emlékezzen meg a kislányról. A baba valószínűleg a kislány babája lehetett. Julian úgy érezte, a kislány szelleme a szigeten rekedt, és figyeli őt. Hogy kiengesztelje, újabb és újabb babákat hozott, és akasztott fel a fára. Ötven évig tett így, amíg végül 2001-ben meg nem halt. Vízbe fulladt testét ugyanott találták meg, ahol a kislányét megtalálta. A helyiek szerint szelleme csatlakozott a kislányéhoz.
Legtöbben nem mernek partra szállni a kicsiny szigeten, hanem csak a csónakokból figyelik az ágakon és fűben gubbasztó kísérteties műanyag arcokat. Íratlan szabály, hogy aki ellátogat a szigetre, és partot is ér, vigyen magával egy babát, és aggassa ki valahová, így tisztelegve az elhunyt kislány szellemének.
Ismeretlen szerző | Tracy Lundgren képe a Pixabay -en