Home A tudomány rejtélyei Már több mint 5000 exobolygót felfedeztünk

Már több mint 5000 exobolygót felfedeztünk

1

Nehéz elhinni, hogy csak az elmúlt évtizedekben vált lehetővé a távoli csillagok körül keringő bolygók észlelése, az első megerősített észlelésekre 1992-ben került sor.

Azóta a távoli bolygók észlelésére irányuló technológiánk folyamatosan fejlődik.

A NASA laboratóriumának és a világ csillagászainak fáradhatatlan erőfeszítései által az ismert naprendszeren kívüli bolygók száma mára meghaladja az 5000-et.

Az eddig ismert exobolygók mintegy 35%-a gázóriás, mint a Neptunusz, 30%-a a Jupiterhez hasonló óriás, 31%-a pedig szuperföldként ismert óriás földi világ.

Ugyanakkor csak egy nagyon kis hányadukról gondolják, hogy azok ugyanolyan kis földi bolygók, mint a miénk, ami persze nem jelenti azt, hogy a Föld-szerű világok ritkák, csak azt, hogy a nagyobb bolygókat sokkal könnyebb felfedezni, mint a kisebbeket.

A csillagászok még nem találtak életre utaló jeleket ezen exobolygók egyikén sem, de továbbra is reménykednek abban, hogy egy nap talán mégis felfedezik. A csillagászok ezen reménye mindenesetre távoli, de megfelelő eszközökkel és technológiával nem lehetetlen. A legalapvetőbb vizsgálatok közé tartozik az oxigénre utaló jelek keresése a csillagok körül keringő bolygók légkörében. Az oxigén ugyanis elengedhetetlen az általunk ismert élet legtöbb formája számára. Emellett tanulmányozzák az e világokból származó fény mennyiségét és típusát, mivel a különböző típusú és mennyiségű fény jelezheti bizonyos, az élő szervezetekkel kapcsolatos elemek vagy molekulák jelenlétét vagy hiányát.

Egy másik módszer, amellyel a tudósok megpróbálják kimutatni az életet az exobolygókon, a spektroszkópia – egy olyan technika, amely a bolygó légkörében lévő kémiai elemek összetételét és eloszlását méri. Ezen adatok elemzésével a csillagászok meg tudják állapítani, hogy vannak-e olyan molekulák, amelyek biológiai folyamatokra, például fotoszintézisre utalnak.

Valójában a csillagászok már képesek kimutatni a gázok jeleit néhány olyan távoli világon, amelyek potenciálisan életet hordozhatnak, mint például az oxigén, a metán és a szén-dioxid. Ezeket a molekulákat nagy teljesítményű teleszkópokkal, például a Hubble Űrteleszkóppal, de akár földi megfigyelőállomásokkal is ki lehet mutatni, így a távolból is kereshetjük az élet jeleit.

Ezek a mérések aztán felhasználhatók annak megállapítására, hogy a bolygón uralkodó körülmények alkalmasak-e az élet fenntartására. Ha a körülmények kedvezőnek tűnnek, akkor a tudósok mikrobiális aktivitásra utaló jelek után kutathatnak, amelyek a bolygó felszínén vagy légkörében élő idegen organizmusok jelenlétére utalhatnak.

A rádióteleszkópokat arra is használják, hogy olyan jeleket keressenek, amelyek intelligens életformákra utalhatnak, amelyek üzeneteket küldenek az űrben. Bár ez a módszer eddig még nem hozott eredményt, izgalmas lehetőséget kínál a saját világunkon kívüli új civilizációk felfedezésére.

A felszínről vagy a légkörről visszaverődő fényt vizsgálva olyan jeleket keresnek, mint a növényzet évszakos változásai vagy a légkör összetételének ingadozásai, amelyeket a lenti légzés vagy fotoszintézis okoz. Kereshetnek olyan élő szervezetek által hátrahagyott kémiai jeleket is, amelyek egykoron jelen voltak, de azóta eltűntek.

De csak akkor tudjuk meg igazán, hogy képesek-e életet hordozni, ha közelről is megnézhetjük ezeket a távoli bolygókat. Ehhez a csillagászoknak űrszondát kell küldeniük az űrbe, és el kell azt repíteniük a kérdéses exobolygó mellett, hogy részletes méréseket végezzenek a légköréről és egyéb fizikai jellemzőiről.

Az a tény mindenesetre, hogy a csillagászok mindezeket a lépéseket megteszik a földönkívüli élet lehetséges jeleinek felkutatására, izgalmas bepillantást enged abba, hogy mit fedezhetünk fel az elkövetkező években – nemcsak a világegyetemünkről, hanem saját magunkról is! Az űrkutatási technológiák folyamatos fejlesztésével ki tudja, milyen csodálatos felfedezések várnak még ránk.

Napjainkban a James Webb űrteleszkóp segítségével lehetőség nyílik e távoli világok részletesebb megfigyelésére.

De hogy bármelyikükről kiderül-e, hogy egy újabb, a Földhöz hasonló “halványkék pont”, azt még nem tudjuk.

E távoli világok további feltárása érdekében a tudósok folyamatosan új eszközöket és műszereket fejlesztenek. A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) például olyan exobolygók keresésére szolgál, amelyek átvonulnak a gazdatestük előtt. Ez lehetővé teszi a tudósok számára, hogy megmérjék a bolygó méretét és a csillag körüli pályáját.

Az Európai Űrügynökség CHEOPS missziója szintén a már ismert exobolygók tanulmányozását tűzte ki célul, fényességük és méretük minden eddiginél pontosabb mérésével.

Emellett az olyan földi obszervatóriumok, mint az ESO Nagyon Nagy Teleszkópja, szintén fontos szerepet játszanak az exobolygók felderítésében, köszönhetően nagy felbontású képalkotó képességeiknek. Ezzel a teleszkóppal a csillagászok részletes megfigyeléseket végezhetnek más csillagok körül keringő bolygókról, lehetővé téve számukra, hogy megmérjék e bolygók hőmérsékletét és légköri összetételét.

Az olyan fejlett technikák, mint a radiális sebességmérések és a tranzitfotometria segítenek majd meghatározni a távoli világok tömegét, sugarát és pálya jellemzőit. A koronográfiát arra is használhatjuk, hogy elfedjük a csillagok tükröződését, így a körülöttük keringő halvány bolygók jobban megfigyelhetők lesznek. Ezzel a technikával már több mint 100 exobolygót fedeztek fel azáltal, hogy eltakarták a szülőcsillaguk fényét.

Az olyan nagy teljesítményű teleszkópok, mint az ELT (Extremely Large Telescope) kifejlesztése lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy az exobolygókat minden eddiginél részletesebben megfigyeljék. A 39 méteres tükörrel akár tízszer kisebb bolygókat is képes lesz észlelni, mint a jelenlegi műszerek által találtak.

Végül pedig a műszerek új generációja, például a SPHERE (Spectro-Polarimetric High-contrast Exoplanet Research) kifejezetten az exobolygók közvetlen leképezésére szolgál. Ez lehetővé teszi a tudósok számára, hogy képeket készítsenek a fiatal, még kialakulóban lévő bolygókról a gazdatestük körül, és tanulmányozzák, hogyan fejlődnek az idő múlásával.

Ezekkel az új eszközökkel és technikákkal a csillagászok az elkövetkező években biztosan csodálatos felfedezéseket tesznek. Ki tudja, mit találhatnak? Talán még egy másik Föld-szerű világot is, amely a távoli csillagok között vár ránk!

Ezeknek az új technológiáknak és technikáknak köszönhetően sokkal több exobolygót fedezhettünk fel, mint valaha, ami egyedülálló lehetőséget biztosít számunkra, hogy megismerjük a következő dolgokat.

1 KOMMENT

  1. Ez nagy előre haladás vajon? Egyenlőre azt sem tudja az Emberiség mekkora az Univerzum. Viszont felfedezett 5000 exobolygót! A cikk kiemeli,hogy csak nagy gázóriásokat és “szuperföldeket” sikerült eddig detektálni.Mivel olyan fejletlenek egyenlőre az Univerzum kutatására kifejlesztett eszközök,hogy egyszerűen ezt veszik “csak”észre.Azonkívül a legnagyobb hiba,hogy kizárólag “Földi alapú” életet tudnak csak elképzelni!Mi van ha épp mi vagyunk a legritkább életforma a Világegyetemben? Az emberi ego képtelen lenne sem felfogni,sem megérteni más tipusú entitások létezését.Sőt még a hozzánk hasonló szén alapú fejlettebb civilizációk létezése is komoly fejtörést okozna leginkább politika-vallási szempontból.Az viszont elképzelhetetlen,hogy kizárólag itt alakult ki élet.Nem beszélve az “értelmes” életről.Mert az Emeriség egy saját magát elpusztító kannibál teremtmény!Valószínűleg már nem először itt a több milliárd éves Földön!UfoCompany/Facebook.