Charles Darwinról köztudott, hogy szinte megszállottan kutatta az evolúció folyamatát és annak kérdéseit. Volt azonban egy dolog, ami viszont kicsit sem hagyta nyugodni: annak a rejtélye, hogy a virágos növények hogyan jelentek meg olyan gyorsan (geológiai értelemben). Ez egy olyan probléma volt, amiről úgy vélte, könnyen alááshatja az evolúció elméletet.
A virágos növények vagy zárvatermők gyors terjedésének és fejlődésének rejtélye új elnevezést kapott: Darwin ezt a virégos növények irtózatos rejtélynek nevezte. A problémát kezdetben barátjával és felfedezővel, Dr. Joseph Hookerral osztotta meg 1879-ben.
A problémával kapcsolatban Darwin több elméletet is felállított. Az egyik szerint a zárvatermők valójában hosszú evolúciós időszakon mentek át, csak éppen egy olyan helyen, amire nem is gondolnánk: a Déli Sarkon.
Mások, akik szintén szembesültek a problémával olyannyira tanácstalanok voltak, hogy visszatértek az Isteni Beavatkozás magyarázatához.
Professzor Richard Buggs, aki a közelmúltban beszélt erről a rejtélyről közölte, hogy a fosszíliák szerint a zárvatermők 100 millió éve jelentek meg a Kréta korszakban. A megjelenés valóban hirtelen történt, semmilyen átmenetre utaló jeleket nem találtak.
Mi lehet az oka ennek? Miért nincs fokozatos átmenet a zárvatermők evolúciójában, mint ami a nyitvatermők (például tobozos növények) esetében jól megfigyelhető?
Még ma sem tudjuk.
S. Hermann & F. Richter képe a Pixabay -en.