Vajon mennyi igazság maradt meg Arthur király legendájában, melyet az évszázadok során számos alkalommal adtak át egymásnak az emberek.? A kérdésről az elmúlt hetekben tartott előadást Amy Louise Blaney angol irodalom szakértő (Keele University).
Az előadó szerint ez az egyik legelterjettebb legenda a világon. Fontos megemlíteni, hogy a legenda az évszázadok során különböző kultúrák szintjén folyamatosan fejlődött, így a legenda éppen azért él még most is, mert nincs benne hitelesség.
A legendát számos filmből is megismerhettük már, ezeknek a filmeknek a világa mindig a középkorban játszódik.
Arthur nevét legelőször egy walesi történész, egy bizonyos Nennius említette meg. A legenda a már jól ismert lovagokból, a kardból, a kerekasztalból és a Szent Grálból állt. Mindez a 12-dik században kezdett el terjedni és a romantikus korszakot öleli fel.
Ha a legendát olvassuk, akkor annak alapja valószínűleg Thomas Malory 15-dik századi műve lesz, vagy egy 20-dik század elejéről származó feldolgozás.
A legenda mindenesetre különböző módon és különböző értelmezében lett visszaidézve a különböző kultúrákban. Például 1688-ban a Szent Forradalom idején a protestánsok dicsősítették a legendát, melyet saját hitvallásuknak megfelelően adták elő, III. Vilmost Arthurral azonosították. VII. Henrik szintén saját hitrendszerének képére formálta a kerekasztal lovagjainak legendáját: a tudorok és a stuartok a legendát saját magukhoz formálták.
Arthur mellett azonban Merlin alakja is többször feltűnt. A 18-dik század elején a Hannoveri Monarchia támogatói is felhasználták Merlin alakját abból a célból, hogy brit örökös legyen a trónon.
Karolin kiráyné szintén Merlin alakját használta fel a nemzettudat erősítésére. Mindez alapján láthatjuk, hogy a legenda eredetiségéből aligha maradt valami. Modern korunkról szintén elmondható, hogy a különböző filmek is ferdítenek a legenda eredetiségén.
Így tehát nem beszélhetünk eredeti formában megmaradt Arthur legendáról a kutató szerint.