A Templomos Lovagok a történelem egyik legrejtélyesebb misztériuma, amely évszázadokon át a köztudatban maradt, egészen napjainkig. Az egykori rendről Patric Masters, a Portsmouth-i Egyetem filmszakos tanára beszélt.
A történet ott kezdődik, hogy 1119-ben II. Balduin, Jeruzsálem királya megszólít egy Európában élő, több tagból álló csoportot, hogy menjenek ki hozzá a Szentföldre, hogy a kereszténységet elterjesszék. Ez a csoport még csak szerzetesekből állt ekkor. Ők azonban olyan szerzetesek voltak, akik felesküdtek a pápának, hogy készek életüet adni a kereszténységért. A szerzetesek felfegyverkezve megindultak útjukra és megkezdődött a Keresztes Háború.
A hadjáratokat követően, 1291-ben azonban vereséget szenvedtek Egyiptomban, ahol Acre városa elesett. A keresztes lovagok kénytelenek voltak visszavonulni és ezzel befejeződtek a hadjáratok, lezárult a háború is.
1307-ben IV. Fülöp, francia király ráeszmélt, hogy a lovagokat ki kellene fizetnie, ugyanis jelentős összeggel tartozott nekik. Ehelyett azonban elrendelte letartóztatásukat.
A börtönbe zárt lovagokat pápai rendelettel engedték szabadon 1312-ben, ám volt aki nem úszta meg ilyen könnyen: 1314-ben Jacque de Molay-t három társával együtt Párizsban elégették.
Azt hihetnénk, hogy ezzel teljesen befellegzett a Keresztes Lovagrendnek, azonban 2001-ben a Vatkáni Levéltárban megtalálták az úgynevezett Chinon Pergament, amely arról írt, mi történt a lovagrenddel ezt követően. Az iratból kiderül, hogy az egyház szabad emberré nyilvánította az egykori lovagokat. Klement pápa arra is felszólította az egykori rendet, hogy oszoljanak szét.
A rendet nem méltatták sokan a történelem további éveiben, csupán néhány szervezet van, amely dicsősítette őket, ilyenek például a szabadkőművesek, az angol jobboldali Új Lovagrend és a szörnyű tömeggyilkosságot végrehajtott Anders Behring Breivik, norvég terrorista.
A szabadkőművesek egyébként előszeretettel hivatkoztak a Templomos Lovagokra. Andrew Ramsey, francia szabadkőműves az elsők között volt, akik összekapcsolták rendjüket a templomosokkal. Ő azt állította, hogy a leszármazottaik a templomosaknak és szoros összefüggés áll fenn a két rend között.
Ezek mellett az egykori szervezethez további mitológiai elemeket is kapcsoltak: állították már, hogy a templomosok egyik célja a Szent Grál megkeresése volt. Wolfram von Eschebach német író, szintén misztikus elemekkel ruházta fel a szervezetet, Parzival nevű művében, ahol egy bátor lovag volt a főszereplő.
A Lovagrend okkult tudományhoz való kapcsolsának egy másik oka, hogy az egykori lovagok közül sokat vallatás, kínzás alá vetettek és kikényszerítették belőlük, hogy azt állítsák: a gonoszt, Baphometet szolgálják. Így ez is megmaradt a köztudatban. Az okkult tanok megjelenése a Lovagrend keretein belül Henry Agrippa: De occult Philosophia könyvében is olvasható.
Napjainkban pedig olyan népszerű könyvek és filmek terjesztik a Lovagrendről szóló legendákat, mint Dan Brown: A Da Vinci Kód nevű műve. Az Assassin?s Creed nevű játék és film szintén a Templomosokról szól: egy merénylő azt a feladatot kapja, hogy ölje meg az egyik ismert lovagot.
Egy nevezetes dátum, amit szintén megemlíthetünk a renddel kapcsolatban 1319, amikor Diniz király megalapítja a Portugál Lovagrendet. Ez a rend a Keresztes Lovagrend utódja, de a tagok nem a pápát szolgálták, hanem a királyt. Diniz azért hozta létre a szervezetet, mert Portugália megalapításában nagy szerepet játszottak, így meg akarta erősíteni a szerepüket. A lovagrend a székhelyét áthelyezte Tamar-ba, amely egykor a Templomos Lovagok székhelye is volt. Michael Haag történész külön felhívja a figyelmet arra, hogy nagy a különbség a két szervezetnél: ők ugyanis nem egyházi, hanem királyi alárendeltség keretein belül működtek.
A rend napjainkban is nagy népszerűségnek örvend: ötletet adva rendezőknek és íróknak egyaránt.
The Conversation | paranormal.hu