Az ókori világ utolsó fennmaradt csodája, amely a fővonalú régészet szerint 3800 éve áll az egyiptomi sivatagban, 146 méter magasan az égbe emelkedik, és ma is ugyanolyan rejtélyes, mint amikor az ókori utazók először pillantottak fel az idővel megkopott kőépítményre, és azon tűnődtek, vajon milyen titkok rejtőzhetnek benne.
Az utóbbi években olyan pletykák keringtek, amelyek szerint a piramisban egy nagy rejtett kamra található – egy olyan helyiség, amely az ókor óta nyitva maradt.
2017-ben a Nagoya Egyetem és a Nagy Energiagyorsító Kutatási Szervezet nemzetközi kutatócsoportja által a szerkezetről készített szkennelések megerősíteni látszottak ezt, azonban ezeket az eredményeket mindig is nagy szkepticizmus övezte.
Most egy újbóli kísérlet keretében, hogy egyszer s mindenkorra megoldják a rejtélyt, a Nagy Piramis Felfedezése (Exploring the Great Pyramid, EGP) küldetés tudósai azt tervezik, hogy müonok segítségével minden eddiginél részletesebben átvizsgálják a szerkezetet.
Ez a törekvés a ScanPyramids projekt korábbi, müonalapú vizsgálatát követi, amely a Nagy Piramison belüli nagyméretű üregekre utaló jeleket talált, ezúttal azonban a tudósok egy új generációs müonszkennelő rendszert fognak használni, amely “több mint százszor nagyobb érzékenységet” képes biztosítani, és amely “először fog valódi tomográfiai képet készíteni egy ilyen nagy szerkezetről”.
“A gízai fennsík piramisai ősidők óta lenyűgözik a látogatókat, és az ókori világ hét csodája közül az utolsó, amely még mindig áll” – írta a kutatócsoport.
“Az Exploring the Great Pyramid (EGP) misszió lehetőséget nyújt arra, hogy teljesen új eredményeket kapjunk a Nagy Piramis belső szerkezetéről, mivel a sűrűségbeli különbségek mérésének pontosságával rendelkezünk.”
Nagyon érdekes lesz látni, hogy mit fedez fel a csapat, ha egyáltalán felfedez valamit.